Nagyon megverni a gyereket. Belefér?

Hát ha egy 17 éves majdnem felnőtt fiú így beszél az anyjával, az egy-két pofont megérdemel, az biztos. Hogy ezen felül mi történt, azt viszont nem tudjuk. nem tudjuk például azt sem, hogy ez a 17 éves majdnem felnőtt fiú mit reagált az első 1(-két) pofonra. Például visszaütött? Azért nem egy fiatal gyerekről beszélünk, és fogalmunk sincs, mi történt valójában, mert apuka nem szellőztette ettől részletesebben, hiába firtatták ott a válaszolók.

Nyilván nincs rendben egy ilyen beszólásért kékre-zöldre verni, de abból, hogy ezek után a srác összepakolt, hogy elmegy a haverjához - nem a rendőrségre, nem a gyámügyre, nem másik rokonhoz - én azt szűröm le, hogy az a nagyon megverés valószínűleg nem lehetett annyira durva. Ez tipikus dac, hogy megyek a haveromhoz, és a haver szülei vajon mit fognak szólni ehhez? Szóval valami nekem sántít ebben a történetben, hogy mi is volt pontosan - valószínűleg nem fogjuk megtudni.

#12

Biztos nagyon jól viselkedtél, azért kaptál ki ennyire.

De lehet akkor is,de most jobban.

Már nagyon figyelek véletlen se mondjak esetleg sértő dolgot,vagy viccet. mert régen miattuk bajba kerültem

Köszi a linket.

Elolvastam a kérdést és nagyjából átfutottam a válaszokat.

Én ugyan sosem ütöttem meg a gyerekeimet és valószínűleg nem is fogom, de azért az nagyon durva, hogy valaki azt mondja az anyjának: "Kussolj már hülye ku..."

Ebben gondolom, azért egyetértünk.

Az a fő gond, hogy az, hogy ez így megtörténhetett abban a családban, annak 17 évnyi előzménye van, amiről semmit se tudunk.

Hogyan fajulhatott odáig a gyerek viselkedése, hogy ilyet mond az anyjának?

Szinte bizonyos az is, hogy nem ez volt az első pofon, amit az a gyerek kapott. Hogyan lett eddig nevelve? Rendszeresen verték? Vagy éppen ellenkezőleg, megszokta, hogy neki mindent lehet?

Sajnos sok szülő nem nevel addig, amíg enyhe eszközökkel lehetne korrigálni a viselkedést. Mert "még kicsi", mert "a gyerekek ilyenek", a kedvencem meg az, hogy "manapság már nem lehet azt a viselkedést elvárni, mint régen". Ugyan miért nem? Az, hogy hogyan nevelik, az nem máson múlik, csak a két szülőn. Nem a multicégeken, meg nem is Orbán Viktoron. Mondjuk én abból indulok ki, hogy ne a tévé, a számítógép, az okostelefon előtt nőjön fel a gyerek.

Aztán amikor már nagyon elcsúsztak a dolgok, akkor meg a szülők loholnak az események után.

Én azt mondom: nem csupán a pofon mutatta, hogy a nevelésük csődöt mondott, hanem az is, hogy az a fiú ilyet mondott az anyjának.

De a haveri köre is érdekes. Föltételezem a haveri köre nem dolgozó, önállóan élő felnőttekből áll. Elment a haverjához, és a haver édesanyja nem telefonált, hogy ott van a gyerekük? Nem mondta meg kerek-perec a gyereknek, hogy lehet náluk néhány órát, de semmiképpen se aludhat ott? Hát nem az a természetes, hogy este minden vendég elköszön és hazamegy? És onnan jár iskolába minden nap? A haverja anyukája mossa az ő gatyáit is zokszó nélkül?

Szóval itt rengeteg olyan dolog van, amibe nem látunk bele és csak sejtem, hogy nagyon másképp működik, mint a mi családunkban. Innentől pedig nyilván nem is csoda, hogy olyan viselkedése van a gyereküknek, amit én elképzelhetetlennek tartok minálunk, és a szülő is úgy reagál rá, ahogyan én semmiképpen se.

A nyitókérdésre visszatérve: nálunk nem férne bele, de nem is jutnánk el odáig, hogy a gyerek ilyet mondjon ránk.

Elolvastam a kérdést, na itt azért a gyerek sem volt szent... Oké, ne verjük a gyereket, de azért tényleg legyen már a gyerek felé is egy határ, és azért a kussolj már, te büdös qrva szinten kommunikáló gyereket azért hidd el, nem lehet meghatni egy "légyszi, ne beszélj így anyáddal" felszólítással. Erre azért már nekem is viszket a tenyerem, még ha durván meg nem is verném, de egy pofont ez bőven megér. Egyébként tévedés azt hinni, hogy a gyerek mindent csak otthon tanul, mindig minden kizárólag a szülőn múlik, mert simán félreviheti később egy zűrös társaság is, amibe egy szülőnek nem sok beleszólása lesz. Amennyire pedig idegent nem lehet megverni, úgy le sem lehet qrvázni senkit csak azért, mert nekem éppen olyan kedvem van.

Egyébként annyira lerágott csont ez már, és rohadtul demotiváló, hogy az a kérdés, ki alázhat, verhet kit, szülő a gyerekét vagy gyerek a szülőjét. Olyan nehéz lenne a XXI. századra eljutni oda, hogy tisztelettel, emberi mivoltában nem sértve a másikat kommunikálunk? Ennyire a kussolj már, te büdös qrvától érezte magát az a gyerek is menőnek? Ha valami, hát ez önmagában siralmas.

Ennyi alapján nehéz bármit mondani. Alapvetően nem tartom elfogadhatónak a verést, sőt. Viszont milyen kis nyomorult mond olyat az anyjára, hogy k.rva? Nem ismerjük a körülményeket.

Hogy visszatérjen az emberekbe való hited:

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gy..

Itt kb mindenki a gyereknek adott igazat.