A szülőnek joga van tudnia arról, ha a gyereke diákhitelt vesz/vett fel? Elítélendő, ha a gyerek nem tesz családi bejelentést?

Barátnőméknél történt meg: A még otthon lakó lánya felvette a diákhitel, szülőknek nem szólt. Ő is államilag támogatott szakon tanult, tehát nem tandíjra vette fel, hanem úgy mond "saját dolgaira". A lényeg, hogy elhelyezkedni nem tudott a diplomájával, cseszett visszafizetni, és mivel saját vagyona nem volt, átadták egy követelés kezelő cégnek. Az pedig befenyítette, hogy ráterhelik a szülői házra. A csaj még ekkor sem szólt a szüleinek, az anyja előtt a levéllel bukott le végül, amit már kétheti rendszerességgel kapott (és az anyja bevallottan bement a szobájába, amikor nem volt otthon, és elolvasta a már kibontott levelet).

Persze anyuka rohant ügyvédhez, aki azt mondta, hogy ha most nem is, de ha a lány megörökli a házat, arra simán ráterhelhetik (és ugye van tesó is, akivel jó kibaszás). Úgyhogy barátnőmék vettek fel hitelt, egyben visszatörlesztették a (már kamatokkal növelt) diákhitelt, és most ők törlesztenek havonta.

Így végződött a diákhitel.

Szóval ha rendesen fizetni fogja a kérdező, akkor oké, ha nem, akkor szar helyzetbe hoz még minimum 2 embert.

44-re:

Amit írtál, abból az alábbiak következnek.

1. A szülőknek semmit sem kell visszafizetnie. A gyerek majdani örökségét érintheti a dolog a szülők halála után.

2. Nem vagyok jogász, de kötve hiszem, hogy a követeléskezelő a testvér örökségére ráteheti a kezét. Hiszen csak akkor és arra, ami már az adós leányzó nevére került. Az pedig jelen esetben a ház fele lesz. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a veszteség még tovább csökkenthető, ha a szülők végrendeletet írnak, és az adós gyerekük csak a kötelesrészt kapja.)

3. Itt adott egy lány, aki nemcsak felelőtlenül vett fel hitelt, de a diploma megszerzése után dolgozni sem ment el. Nehéz elhinnem, hogy SEMMILYEN lehetősége nem volt. Ha ezek után ő egy életen át adósrabszolga marad, az nem lett volna csodálható. A szülők nyilván azért segítettek rajta, mert érzik a maguk felelősségét, hogy ilyen felelőtlen és ostoba embert neveltek a lányukból. Az egy másik kérdés, hogy vajon ebből tanul-e lányuk, vagy úgy csapódik le benne, hogy anyu-apu ebből a csávából is kihúzta, mint eddig mindig. Ez esetben a szülők halála után fog elzülleni, és hiába lesz övé tehermentesen a fél ház, hamar el fogja tapsolni ökörségekre.

Jó hogy mindent végigolvastam.

Egyetemista fiam van, otthon lakik, tandíjmentes, belém hasított, hogy mi lenne, ha nálunk történne ez.

Eleinte fájt a gondolat, de valójában csak annyit mondanék neki, hogy ha tőlem kérte volna kölcsön, kamatmentes lenne.

A lányom tandíjat fizetett, arra is kölcsön adtam a pénzt, most törleszti. És hálás, hogy nem banknak tartozik.

Azért kérem el, mert ha jól tanult volna, nem kellett volna tandíjat fizetni.

No mindegy, sok azt mondom a kérdezőnek, hogy nincs ezzel baj, a szülőnek összeszorul a szíve, de úgyis a gyerek fizeti vissza, jó célokra kellett, tanul, önálló, csinálja, ha akarja.