Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan fogadták a szüleitek/sz...

Hogyan fogadták a szüleitek/szülőként hogyan fogadtátok a gyereketek bejelentését, miszerint külföldre költözik?

Figyelt kérdés

Az én esetemben ez egy viszonylag hirtelen döntés, mostanában már úgy volt, hogy egy pár évig nem költözök, de amúgy már gyerekkorom óta ez az álmom, és ezt nagyon jól tudják. Nem is zárkóztak el attól, hogy "majd egyszer", de úgy gondolták, hogy ráérek a 20-as éveim második felében (na, én ezt nagyon nem így gondolom). A költözés biztos, már fel is mondtam a munkahelyemen, ezt még nem tudják, mert mindent személyesen szeretnék velük megbeszélni.


A ti szüleitek, akár más családtagok, közeli barátok hogyan reagáltak? Próbáltak érzelmileg zsarolni? Ha igen, azt hogy "győztétek" le? Van itt valaki, akivel emiatt megszakították a kapcsolatot? Ez azóta is tart, vagy újra felvettétek?

És a másik oldal: Mennyit segítettek? Akár anyagilag, akár mondjuk ötletekkel, tanácsokkal, az adott országban élő ismerősök megkeresésével, pakolással, kikísértek-e a reptérre, stb?



2016. jún. 9. 09:01
 1/10 anonim ***** válasza:
100%

"Nem is zárkóztak el attól, hogy "majd egyszer", de úgy gondolták, hogy ráérek a 20-as éveim második felében (na, én ezt nagyon nem így gondolom)."


Egyrészt felnőtt vagy, ergo hiába "zárkóznak el" - (nem is értem, ezzel mire gondolsz) - ha akarsz, mész, akkor, amikor akarsz.


Másrészt azt sem értem, hogy miért nem mondtad meg jó előre, hogy mikor tervezed.


Testvérem költözött külföldre, de mind jóelőre tudtuk, melyik állásra akar pályázni, és amikor behívták és sikerült a felvételi, akkor már nyilvánvaló volt, hogy megy.

2016. jún. 9. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
Az első mondatom.
2016. jún. 9. 09:18
 3/10 anonim ***** válasza:
75%

Engem szinte küldeni akartak, de végül visszatáncikáltam mert tudom mennyire nem tudtam volna megállni a helyem abban a közegben.

Végül tavaly nyáron kimentem dolgozni, de csak a nyár végéig voltam ott. Hát mit is mondjak, én örülök hogy nem hosszútávra mentem mint ahogy szüleim készitettek,


Normális szülő, aki a jót akarja neked és hogy boldogulhass minnél könnyebben, az enged és megérti.

Én pl sosem fogom megérteni azt a szülői gondolkodást aki nem engedi a gyermekét még 30 évesen sem!

2016. jún. 9. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
84%

Engem az apám érzelmileg zsarolgat, meg olyanokkal fenyegetőzik, hogy ha elmegyek ő meghal, stb. Hát mindenesetre jövőre költözök, akkor már pont 22 leszek, szóval sok beleszólása nem lesz a dologba.


21/L

2016. jún. 9. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
87%
Mindig is tamogattak abban, h kulfoldre koltozzek. Nem ez volt a tervem, de jott egy jo lehetoseg es nem tartottak vissza. Azota is kulfoldon elek es boldog vagyok, nekik pedig ez a legfontosabb, h latjak, h jol erzem magam.
2016. jún. 9. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%

Nálam ez eléggé aktuális, ugyanis augusztusban megyek külföldre (egyelőre csak egy év van tervben, utána kiderül)

Anyum teljesen kiborult... (pedig már 6 éve 200 km-re lakom. Hát most még vagy 10-szer ekkora lesz a távolság) Azt mantrázza,hogy őt mindenki csak elhagyja, meg ő majd nem vehet részt az unokái életében. És így tovább a sor...

Úgy gondolom,hogy majd megbékél.


27N

2016. jún. 10. 07:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%
Szomrúan.
2016. jún. 10. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%
*Szomorúan.
2016. jún. 10. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
100%

Anyám elfogadta, sőt, támogatta a kijelentésemet.

Párom viszont nagyon nem akarja elfogadni. Ő maradna, mert szerinte neki biztos helye van (de mi biztos ma már itthon). Én még nem mondtam fel, de nagyon érlelődik a dolog. Addig is gyűjtök legalább. Nyár vége felé tervezem, de előtte puhítgatom a rokont, hogy lehessek a közelükben egy darabig.

Már nagyon szeretnék kinn lenni, de a párom szinte zsarol. :( Angliába mennék, vidékre elsősorban.

2016. jún. 11. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
76%
Nekem gyerekkori cimborám költözött külföldre, jó messze. Anyja "zsarolgatta" meg minden, de nem sok sikerrel. Tanár volt itthon a srác, az anyja szintén tanár. Gondolhatjátok mennyit keresett itthon... Az apja már nem él, gondolom az anyja ezért se nagyon akarta, hogy kiköltözzön, jöttek a szövegek, hogy "de hát ez a hazád", "kint se lesz jobb" stb stb. Láss csodát, kint jobb (nem a Paradicsom, de megbecsülik anyagilag a munkáját, és olyat dolgozik amit szeret, relatíve ó pénzért), tudja támogatni anyagilag az anyját, és elvan. Itt is, mint az élet más területén igaz az, hogy a saját sorsodról SOHA NE MÁSHOZ IGAZODVA DÖNTS, MERT KÉSŐBB NAGYON MEGBÁNOD!!! Ezt én a saját bőrömön tanultam meg nem egyszer, én azóta is szopok ezek miatt az "igazodós" döntéseim miatt (legyen úgy, legyen békesség...), de amikor nemrég majdnem otthagytam a fogam egy közúti balesetben, akkor megfogadtam, hogy ezentúl csak a ma számít, meg az amit ÉN akarok és gondolok. Ennyi.
2016. júl. 27. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!