A szülőnek joga van tudnia arról, ha a gyereke diákhitelt vesz/vett fel? Elítélendő, ha a gyerek nem tesz családi bejelentést?

9-re:

Ez érdekes helyzet.

Én legalábbis el lennék szomorodva, hogy ennyire nem bízik bennem. Hogy úgy érezte, probléma lenne ezt itthon elmondani.

De mondjuk én tényleg egyértelműen kommunikálok. Ha szívesen adok, akkor szívesen adok. Ha megmondom, hogy csak a legszükségesebbekre, akkor azt is megmondom. Akkor is, ha azért, mert nem telik többre, de azt is megmondom, ha úgy tartom rendjén valónak, hogy a szórakozásaira már saját maga teremtse elő a rávalót.

Megjegyzés:

Én is voltam egyetemista. Akkor még nem volt diákhitel. Nekem önérzeti okokból volt egyre inkább ciki pénzt kérni szüleimtől a természetbeni adásuk mellett (pl. nagy adag kaját csomagoltak hétvégén). Én viszont a megoldást abban láttam, hogy dolgoztam egyetem mellett. Első két évben nem, utána kezdtem egyre jobban. És persze élveztem, hogy van saját keresetem (még ha kevés is), amit aztán végképp arra költök, amire akarok.

Ha a gyerekem diákhitelt akarna fölvenni, mindenképp megkérdezném, miért nem inkább diákmunkát vállal, ha úgysem a létfenntartásra vagy tandíjra kell a pénz. De ha ragaszkodik az elképzeléséhez, természetesen tudomásul venném.

17-es, ez hülyeség. Kb. az a logikád, mintha a gyerek nyári munkáját, amit azért csinál, hogy a szórakozására legyen pénze, elvennéd azzal, hogy te tartod el, vagyis akkor ennyivel kevesebbe kerüljön neked.

Hiszen a diákhitelt később ő maga fogja visszafizetni, tehát azért ő dolgozik meg, csak nem most, hanem a jövőben.

Csak remélni merem, hogy nincs gyereked és nem is lesz!