Akkor is ilyen elkényeztetett és életképtelen, lenne a mai generáció ha mindenki számára elérhető lett volna,az a bizonyos egy-két atyai pofon?

Kellett volna a sorstól egy büdös nagy pofon!

Ami akkorát csattan az arcomon,

Hogy eszembe sem jut, hogy melyik a rossz út,

Valami kéz, ami visszahúz!

"de van az a pont, amikor igenis kell egy akkora tasli"

Nem mindenki hülyegyerek.

Nem vagyok híve a bántalmazásnak

De az az apai pofon ami ha az életben egyszer kétszer elcsattant bizony a mai fiataloknál hiányzik nincs tartás

Valahogy megfordult a világ a tojás parancsol a kakasnak és a tyúknak!

Követelőző arrogáns fiatal felnötteink lettek akik a szülőkön imádnak élösködni mindent ami a szülőké tulajdona magukénak érzik.Semmít nem teremtett azt sem tudja mifán terem az élet de fenn hórdja az órát.Kérdezem mire?Van közöttük olyan aki a munkát kerüli otthon henyél a szülök tartják el 30feletti a szülők nem mernek már szólni mert nem dolgozik mert megfenyegette őket hogy ha nem tartják el és az igényeit nem elégítik ki törvénytelen útra lép.

Úgy beszélget velük mint valami nagyfönök a beosztottjával

Át estünk a ló túl oldalára (pl.A tanár retteg a gyerektől nem mer még rá sem szólni mert fél a következményektől)

Most vagy a mai szülő nem tud gyereket nevelni vagy a társadalom rossz hatása!

Szerintem bűntudatból mert a rohanó világ nem enged sok időt egymásra jól elkényeztetik a gyereket!Persze léteznek tísztelettudó rendes fiatalok csak már kevés van belőle.

Minap beszéltem egy idős úrral azt mondta ő vissza hózná a következő katonai szolgálatot legalább a fiaink megtanulnák a tíszteletet és a munkát!

"Minap beszéltem egy idős úrral azt mondta ő vissza hózná a következő katonai szolgálatot legalább a fiaink megtanulnák a tíszteletet és a munkát!"

Ja, ez csodás lenne. Mindenki tisztelettudó lenne attól, ha folyosót kell felmosnia fél vagy egy évig. Hiszen a mostani felnőtt generáció is milyen szuper, látszik, hogy jól megtanították ruhát hajtogatni meg a jobbra át-balra átra őket a seregben.

Mert egy-két pofontól egyből megtanulok mindent magamtól... Kaptam bőven, mégis "életképtelen" voltam. Könyörögtem, hogy legalább alap dolgokat, amik az élethez kellenek, legalább mutassák meg, hogy hogyan kell csinálni... Hát te ezt nem tudooood, nem mert te elrontooood.

De amúgy nem is értem, hogy ez a két dolog hogy függ össze... Attól még hogy pofozgatod a gyereked, nem lesz jobb semmi. A beszélgetés, a tanítás már nem is opció? Ha ezeket elutasítja a gyerek, azt meg magadnak köszönd, nem akkor kell szorosabbra fogni a gyeplőt, amikor már tényleg egy életképtelen, elkényeztetett görcsöt neveltél belőle.

Úgy vágtam bele sok dologba, hogy azt se tudtam, mi a menete, hogyan kell intézni. Párom több mindent tanított nekem mint a szüleim. A szándék, az akarat megvolt bennem, mai napig arra törekszem, hogy a saját lábamon is megálljak. Pedig nem ilyen nevelést kaptam, csak előttem volt az ellenpélda, hogy nem akarok ilyen balf.sz, kihasználható, hónapról-hónapra tengődő nyomi lenni. Az, hogy valakinek mindent a s.gge alá tesznek, ott is kétfelé billen a mérleg.... Van aki megbecsüli, kamatoztatja, van aki alanyi jogának gondolja, hogy neki ez jár, nem becsüli meg. Lényegében nevelés kérdése, meg hogy milyen értékrendet adnak át a szülők a gyereknek. Persze nem akarok mindent a szülőre hárítani, hogy csak ő egyedül felelős azért, hogy milyen lesz a gyereke, mert van kivétel is, amikor nem használ az erőfeszítés. Viszont szerintem ha a szülő jó nevelést ad (szükségtelen verés, agyabugyálás nélkül), akkor nem hiszem, hogy a gyerekből a kérdésben szereplő életképtelen válik.