Mennyire számít manapság elítélendőnek ha valaki megüti a gyermekét?

Attól függ miért! Ha a szülő a saját frusztrációját vezeti le a gyereken, és azért üti meg akkor az nagyon is elítélendő!

De ha a gyerek alaposan rászolgál, akkor igenis nevelési célzattal el lehet kalapálni!

Még nincs gyerekem és sosem kaptam pofont gyerekkoromban, viszont ha elszáll a gyerek ágya akkor szerintem adni kell neki egy atyai pofont. Én emlékszem, hogy milyen gondolkodásmódom volt gyerekként, ha rám fog hasonlítani a gyerek, akkor muszáj lesz:D

Azt gondolom nincs ebben semmi rossz, nyilván nem minden apró hülyeségért, hanem amikor már nagyon messzire megy.

Szerintem elítélendő.

Nincs az a helyzet hogy a felnőtt megüthet egy gyereket.

Ha megütöd a gyermeked akkor csak saját tehetetlenségedet fejezed ki, kudarcot vallottál valamiben.

Felnőtt létedre nincs önkontrolod és megmagyarázod magadnak hogy a gyermek érdekében cselekedtél.

Ez óriási hazugság.

Egy gyermeket szeretettel kell nevelni.

Türelemmel kell ezerszer és ezerszer elmagyarázni mit miért nem szabad, mi lesz a következménye ha olyan dolgot tesz ami veszélyezteti pl. a testi épségét.

A jó szót, a türelmet, a szeretetet, a gondoskodó nevelést nem helyettesítheti egyetlen pofon sem.

Némely gyerek megérdemelné azt a nagy csattanos pofont. Szemtelenek nagyon.

24N

#23

Ha olyat csinál igenis kell neki az arányosan nagyobb büntetés, nem lehet minden egy ejnye bejnyével elintézni!

Ha pl egy felnőtt ember úgy dönt hogy márpedig ő kirabolja a bankot, és őt nem érdekli.

A bíróságon bizony nem szeretettel fogják jobb útra téríteni.. Úgy bevágják a sittre mint a huzat!

Ezért kell már gyerekkorban tudatosítani hogy van az a tett amit már nem úszhat meg egy figyelmeztetéssel.

25 vagyok. Még annyit írnék kiegészítésképpen, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy szülő alapesetben hogy viselkedik a gyerekével. Ha rengeteg szeretetet kap tőle a gyerek, és néha indokolt esetben egy taslit, akkor nem lesz traumatizálva, sőt később többnyire hálás is lesz a taslikért. De ha semmi mást nem kapsz a szülőtől, csak a terrort és a büntetéseket, akkor az tönkreteszi az életedet.

Mellesleg ha soha nem bántod fizikálisan a gyereket, de nem törődsz vele, nem fordítasz rá időt, csak a tévé meg a telefon neveli, az se jobb, ne áltassátok magatokat.

"Vannak olyan helyzetek amikor masbol nem tanul az ember."

Mármint mit tanul? Azt, hogy a felnőttek is fizikai erőszakkal oldják meg a problémáikat? Remek minta. Csak validációt szerez ezáltal a gyerek szemében az erőszak. Szépen el is sajátítja majd. Ilyenkor a szülői tehetetlenségből fakadó frusztráció tör felszínre.

"De ha a gyerek alaposan rászolgál, akkor igenis nevelési célzattal el lehet kalapálni!"

Tehát ez egy valid problémamegoldási forma. Ahhoz mit szólnál, ha kicsit kitágítjuk a közösséget ahol alkalmazni lehet? Nem csak a családban, hanem a társadalom nagyobb egységében is. Szóval ha kétszer szóltam és még mindig szemetelsz, vagy járatod feleslegesen az autód az ablakom alatt akkor lekeverek neked egy akkora pofont, hogy aszfaltot fogsz. Természetesen nevelési célzattal történik mindez.

28# "Szóval ha kétszer szóltam és még mindig szemetelsz, vagy járatod feleslegesen az autód az ablakom alatt akkor lekeverek neked egy akkora pofont, hogy aszfaltot fogsz."

Te ilyenkor szépen szólsz a hatóságoknak, és ők fognak engem megnevelni, ha nem tetszik akkor erőszakkal!

Gyerekként a szülő nevel, felnőtt korban már a hatóságok.

Ha szépszóval sem sehogy nem lehet elmagyarázni neki, hogy úttestre nem rohanunk ki, mert veszélyes (gyerekeknek nincs veszlyérzetük, nem tudja elképzelni), akkor sajnos muszáj lehet az ilyesfajta büntetés.

Egyébként megütni nagyon nem szép, régen nekem volt "szerencsém" olyan intézményről tudni, amelyben (főleg a kiszolgáltatott gyerekeket) bántották, olykor verés, hidegvizes zuhany, lelki terror, megalázás. Szavajárásuk volt a "jókedvembe találsz", "megismerkedhetsz a tenyeremmel pillanatokon belül" és hasonlók.

Utálom az erőszakot, de az úttestre futás és hasonlók esetében ha egész egyszerűen szép szóval elmagyarázni nem lehet, akkor nem tudom elképzelni mit lehetne tenni.