Anyám nem hajlandó velem bizonyos (akár komolyabb) témákat normálisan megbeszélni. Mit tegyek, hogy ez változzon?
Valahányszor felhozok valami olyasmit, ami elsősorban engem érint, és valamilyen szinten ő is, akkor szimplán faképnél hagy és nem szól hozzám/szó nélkül rámbssza a telefont. Mindigis ez volt, akár apróság, akár nem. Bejelentem, hogy x dolgot szeretném csinálni, szimplán azért, hogy tudjon róla, ne utólag álljon a fesztivál, hogy "titkolóztam", meg hallgassam évekkel később is a felhánytorgtást. Na ha nem tetszik neki az aktuális közlendőm, akkor rávágja, hogy nem(nem mintha engedélyt akarnék kérni, csak tényt közölni, esetleg megtudni, hogy mire számítsak, ha neki elfogadhatatlan a döntésem), meg pofákat vág, nem szól hozzám, otthagy, kinyomja a telefont, stb.
Ha kisebb dolgoknál van ez, akkor oké, megcsinálom, a legrosszabb reakció sem okoz nagy problémát, max mosolyszünetet. De komolyabb döntések esetén jó lenne biztosan tudni, hogy milyen reakcióra számítsak.
Most az ilyen komolyabb téma, ami aktuális, az az, hogy újra akarok felvételizni egy kicsit más szakra, mert váltani akarok. Korábban is pedzegettem, akkor is ez az ignorálgatós reakció voltde akkor úgy voltam vele, hogy nem vészes a helyzet, igazából szeretném végzés után csinálni azt, amit tanulok, szóval nem váltok. Most viszont ott tartok, hogy nem látom magam előtt, hogy ezt a képzést el tudnám végezni, de diploma nélkül meg nem tudnék ezen a területen elhelyezkedni. Egy kis váltás megoldaná a problémát, és mostmár tényleg ott tart a helyzet, hogy én nem akarom ezt ebben a formában folytatni. Felvezettem a témát, a b tervet, vázoltam a problémát anyámnak, de azon kívül, hogy puffogtatott nagy szemrehányóan pár "tanácsot", ami eddig se vált be, meg aztán ignorált, azon kívül semmi.
Jó lenne ezt is megbeszélni, hogy akkor támogatja a szakváltós elképzelésem, vagy sem. Nagyon nem mindegy, mert akkor úgy jelentkezem bárhová is, hogy ezt is figyelembe kell vennem.
De persze a kérdés szempontjából teljesen mindegy a szakváltásom, mert számtalanszor ez van. Inkább az a kérdés, hogy mit tegyek, hogy anyámmal normálisan meg lehessen beszélni olyan dolgokat is, amik neki nem tetszenek?
#4 Nem kértem, hogy csináljon bármit is a döntéseimmel. Ha tulajdonképpen nem érinti a téma, akkor tudatom vele, hogy ne utólag akadjon ki, ilyenkor csak tudomásul kéne venni amit mondtam, ehelyett rávágja, hogy nem, mintha engedélyt kértem volna, meg utána ignorál.
Ha meg olyan, hogy érinti, akkor meg meg kéne beszélni, hogy hogyan tovább. Szerintem azt marhára meg kéne beszélni, amit példának hoztam. Mivel anyagilag támogat a tanulmányaim alatt, érinti, ha szakot váltok, mert később végzek. Meg kéne beszélni, hogy hajlandó-e támogatni, vagy sem. És ezalatt nem azt értem, hogy bedurcázva közölje, hogy nem váltok, és ezzel meg van beszélve, mert nem azt akarom, hogy döntse el helyettem a váltást.
#6 Hát jó, csak vannak esetek, amikben a véleménye befolyásolja azt, hogy én hogyan lépjek tovább.
Pl most itt a szakváltás. Nagyon nem mindegy, hogy ez elfogadhatatlan, és oldjam meg, ahogy akarom, mert akkor teljesen magamat kéne eltartani, tehát levelezőre kéne menni (ami ott, ahol most tanulok, nincs meghirdetve, macerásabb lenne a teljesített tárgyak elfogadtatása, ráadásul a lakhatásom megoldása is húzódabb lenne, mint ugyanitt nappalin a kollégium), vagy ki tudunk egyezni abban, hogy addig támogat, amíg nem végeznék, ha nem váltanék(egyenként váltás esetén is, ha előrébb veszem fel a tárgyakat, mint ahogy a mintaterv írja, akkor ha órarendi akadály nincs, akkor kb 1 évvel végeznék később, mintha a mostani szakomat csinálnám végig csúszás nélkül)vagy épp nem gondol-e egyet, hogy hát, ha váltok is végig támogat.
Téged ebben NEM TÁMOGAT, erre utal a téma ignorálása! Hallani sem akar róla!
Neked tényleg mindent az arcodba kell mondani? Nem értesz meg magadtól dolgokat?
Jobban teszel, ha NEM váltasz. Ha támogatna, az nem ilyen reakció.
#8 Anyám egy csomószor bejátsza azt, hogy hallani sem akar egy témáról, aztán amikor úgy alakul mégisaz van, hogy bár szájhúzogatva, de támogat, szóval nem, nem egyértelmű a helyzet. Jó lenne átbeszélni a helyzetet normálisan és tisztázni, hogy nem, nem ért egyet és támogatni se fog, ha meghozok x döntést, vagy csak, nem, nem ért egyet, de rosszallását kifejezve támogatni fog.
Mellesleg nem járok jobban azzal, ha nem váltok, mert ezt nem fogom tudni elvégezni, ráadásul szinte biztos, hogy csúszásban vagyok. Ez így időpazarlás. Azt meg tisztázni kéne a felvételi jelentkezés előtt, hogy anyámnál az, hogy nem tetszik, az azt jelenti, hogy a rosszallását kifejezve támogat, vagy oldjam meg az életemet ahogy akarom, ha váltok.
Jobb lett volna két külön kérdést feltenni, mert ez a szakváltás téma nagyon elvitte a kérdést.
Amúgy szólnék neki, hogy néha tanácsra van szükséged, vagy néha arra van szükséged, hogy jobban átbeszélhesd a dolgokat valakivel, tudna-e segíteni, illetve a nemleges válasza esetén miért nem támogatja a váltást, el tudná-e magyarázni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!