Láttatok már olyan anyukát, akitől valósággal elborzadtatok, hogy hogyan bánik a gyerekével társaságban bizonyos helyzetek kapcsán?

Nem lehet tudni, hogy az ordító gyereket milyen trauma érhette, kiskoromban (érzéstelenítő nélkül) a test legérzékenyebb pontján végeztek olyan beavatkozást, amit amíg élek, sohasem fogok elfelejteni.

Hasonló "élmények" elevenedhetnek meg a kisgyerekben ha volt fájdalmas beavatkozásban része, amikor orvoshoz kell menni.

Egyszer Émász irodában dolgoztam őrként. Nem volt wc az ügyfeleknek, de a mellettünk lévő épületben lehetett bárkinek ingyen használni.

Egy anyuka leguggoltatta a 6-7 éves kölykét és odahugyoztatta a váró közepére.

Egy másik gyerek meg többszöri figyelneztetés ellenére "játékból" beverte az ablakot, anyuka csak röhögött. A rendőrök kiérkezésekor már nem volt olyan vidám..

Másik, tesco közepén a földhöz baxxák magukat a 10 év körüli gyerekek, hiszti roham közepén, és kerülgetni kell őket. Anyuka vásárol tovább. Rá se szól.

Teljesen természetes dolog.

Terraplázán vettem egy kisállatot, csak nyugisan sétáltunk mikor kivágott elénk egy 15 körüli "kisfiú", de olyan kapálózással mint valami fogyatékos. Ki is csúszott a számon hogy "nyugi, lehet autista szegény azért ilyen"

Szerencse hogy nem verte ki a kezemből a kisállatot, mert nem maradt volna életben.

Gondolom nem vettek meg neki valamit, mert nyugtatgatta az apuka vörös fejjel.

Ilyen piti dolgokba amiket felsoroltál nem avatkoznék bele: az anya ismeri a gyereket, ő tudja mit miért enged nem enged. És nem, nem repesnék ha egy idegen beledumálna, mert nem az idegen küszködik utána a gyerekkel. Nővérem gyerekei jó példa: nekik is adtak volna édességet , úgy hogy az anyjuk nem engedte. Csak nem a jótét lélek nyakán pörgetek volna üvöltve még este tizenegykor is a fiúk.. Mert ha édességek kapnak, akármilyen kicsit, mindig ez a vége. Szóval okosabb nem belekotyogni abba amihez semmi köze az embernek.

VALÓDI bántalmazásba már szóltam bele (nem ilyen hülyeségbe hogy nem kap édességet a gyerek) Egy két éves forma kislány bekapta az ujját az utcán, az apja meg kirántotta az szájából, ütni kezdte a gyerek kezét és kiabált hogy már látszik milyen "kis szopós ku.rva" lesz a lányból. Na ehhez odamentem nő létemre, hogy álljon le, mit képzel magáról. Elmond valamit a magyar mentalitásról, hogy a közelben pletykálkodó vénasszonyok egyből NEKEM támadtak hogy ne szóljak bele ki hogy neveli a gyerekét. Úgyhogy ne a cukorkán aggódj kérdező: a bántalmazás nem ott kezdődik. Van amibe fölösleges beleszólni, mert nem bántalmazás,(lásd édesség) valamibe viszont bele kell, csak a többség lapít meg kussol ha tényleges erőszakkal találkozik.