Hogy fogadnád, ha az otthonélő gyereked a tizennyolcadik születésnapja után bejelentené, hogy mostantól bizonyos dolgokra nem kér engedélyt tőled?
Ez persze azokra a dolgokra vonatkozik, amik téged annyira nem érintenek. Tehát ha nem te fizeted, nem befolyásolja a te életedet, akkor nem kérdezi meg, hogy szabad-e, csak mondja, hogy csinálni fogja.
Pl arra gondolok, hogy ha átmegy egy barátjához akkor nem kérdezi, hogy mehet-e, csak szól, hogy megy, de ha ő akar áthívni valakit, akkor megkérdezi. Ha venni akar saját költségén valami olyasmit, amit eddig meg mellett kérdeznie tőled, most nem kérdezi meg, max szól. Ilyenekre gondolok.
22/F én is ezt csinálom. Tudom nem az én válaszomat kéred.
így nekem könnyebb is.
Magamba néznék, hogy miért volt szükséges ezt külön kihangsúlyozni (normális esetben az önállósodás egy folyamat, ami nem egy bizonyos életkorhoz vagy jogi státuszhoz kötött, hanem a gyerek aktuális érettségéhez). Az "élni és élni hagyni" elvet vallom, vagyis egy gyerek élvezze azt a maximális szabadságot, amivel még nem okoz sem magának, sem másoknak problémákat.
Ha te vagy a 18 éves fiatal, akkor viszont neked kell tudni, hogy a szüleid hogyan reagálnának. Vannak, akik elfogadnák, de vannak, akik jönnének az "amíg az én kenyeremet eszed" ill. "amíg az én házamban élsz" érveléssel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!