Meddig elvárt, hogy a gyerek kiszolgálja a szüleit?
24 éves lány vagyok. Kis korom óta elvárják a szüleim, hogy mivel lány vagyok, én vezessem a háztartást, főzzek, takarítsak itthon (a bátyámtól ez sosem volt elvárás, "hisz ő fiú, nem kell tudnia főzni").
Sok éven keresztül teljesítettem minden utasításukat, miközben valahol úgy éreztem, bejárónőként tekintenek rám, akit bármikor elő lehet rántani. De mégiscsak ők a szüleim, tartozom nekik, amiért eltartanak (utóbbira számos alkalommal emlékeztettek, így ez a megközelítés épült belém). Illetve, hogy "egy nőnek kötelező tudnia főzni, takarítani, fuvarozni a szüleit, hétvégén a kertet karbantartani, segíteni, ahol tud".
Ugyanakkor nekem nincsenek olyan ambícióim a közeljövőben, hogy családot alapítsak, anyává váljak, vezessem a saját családomat (nem mintha gond lenne, ha valaki ezt szeretné! ez saját döntés) Az utóbbi években sikerült egy viszonylag jól fizető állást találnom, a jó fizetés ára azonban, hogy szinte minden nap 8 mellett napi 1-3 órát is túlórázom. Nem könnyű, de ezt szeretném csinálni, emellett azonban hétköznap semmi időm nincs házimunkákra, hétvégén pedig szintén kevesebb mindent csinálok, mert kicsit fáradtnak érzem magam a hétköznapok megpróbáltatásaitól, a sok stressztől.
A szüleim azonban egyfolytában a szememre vetik, hogy helytelen, ahogy cselekszem. Nem értékelik/támogatják, hogy szeretnék saját karriert építeni. Továbbra is itthon lakom, amiért cserébe továbbra is elvárják, hogy mindenben segítsek nekik.
Önzőség a részemről, hogy az energiáim nagy százalékát fektetem a munkámba, és egyre kevésbé szolgálom ki őket? Tudom, hogy rendes tőlük, hogy megengedik, hogy itthon lakjak, és ne kelljen albérletre költenem.
De meddig elvárás a gyerektől, hogy kiszolgálja a szüleit, és mikortól lesz ez inkább szívesség?
válasza:Betegek a szüleid. Legalábbis manipulálnak, hogy neked ne legyen saját életed és örökre a rabszolgájuk legyél.
Ha van összegyűjtött pénzed, vegyél egy lakást. Akár hitelre. Keress egy barátod, akit szeretsz és össze tudjátok dobni amitek van (a fizetésre gondoltam) és vígan eléltek a szüleid "nagy" segítsége nélkül.
"De meddig elvárás a gyerektől, hogy kiszolgálja a szüleit, és mikortól lesz ez inkább szívesség?"
A szüleid olvasatában örökre. És ezt is akarják elhitetni veled.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Ha dolgozol, a szüleiddel laksz és nem fizetsz lakbért/rezsit/kaját, akkor szerintem az a minimum, hogy segítesz nekik. A "segítesz" szón van a hangsúly, nem mindent neked kéne megcsinálnod, a feladatokat osszátok el igazságosan.
A bátyád is veletek lakik? 2020 van, neki is sehítenie kéne. Az, hogy korábban nem várták el tőle, az nem az ő hibája, hanem a szüleidé, de felnőttként igenis lehetne benne annyi, hogy besegít.
Ha elköltözöl, akkor a szüleidnek nem kell már ennyit segítened, viszont ha egyedül vagy, minden munka rád fog hárulni. Csak te tudod mérlegelni, hogy neked melyik a jobb.
válasza:Nálunk is így volt, csak nekem nem bátyám van, hanem húgom, aki hercegnő, és neki ezért nem kellett csinálni semmit. Ő tanult nappalin főiskolán, én tanultam munka mellett (levelezőn) főiskolán, és mellette teljeskörűen kivettem a részem a háztartásból. Megláttam a mosogatnivalót, és csináltam. Felmostam, főztem, az meg már teljesen természetes volt, hogy a porszívózás-portörlés is az én dolgom egyedül. (Rezsire és kajára adtam pénzt a szüleimnek természetesen.) Nálam akkor telt be a pohár, amikor a hugom pasija elkezdett hozzánk járkálni, és anyám elvárta tőlem, hogy péntek délutántól vasárnap estig nonstop ugráljam körbe őket (vagyis kedvenc ételeik készítése, kedvenc süteményeik megsütése, konyha rendben tartása utánuk is). Mindezt úgy, hogy mivel nem kötött velem a munkahelyem tanulmányi szerződést, így a drága fizetett szabadságomból kellett kivennem, ha vizsgára készültem. Tehát kivette mondjuk egy csütörtök-pénteket szabinak, számoltam még a szombat vasárnappal, és hétfőn vizsga. De nem, nekem a tesómék körül kellett volna ugrálnom.
Én elköltöztem albérletbe, aztán diploma után sokkal jobb állásom lett, rá egy évre férjhez mentem.
Nem sokat nyitom rá a szüleimre az ajtót.
Kérdező, szerintem költözz el. És nagyon ritkítsad a látogatásokat. Akkor lesz csak nyugtod.
válasza:A szüleid hozzáállása nem helyes.
De ha meg akarod spórolni az albérlet díját, ez az ára.
Keresel már egy ideje, bármikor elköltözhetsz, ha akarsz. Hiába panaszkodsz, úgy tűnik, neked is megéri ez a felállás.
válasza:Tényleg azt kéne, hogy a családalapításhoz is engedély kéne alapos pszichológiai vizsgálattal!
Ezek cselédet neveltek, nem gyereket! Nagyon sajnálom, hogy ilyen emberek a szüleid!
Az a baj, hogy addig fognak rajtad élősködni, amíg velük élsz. Aztán mire elhunynak, majd leszel 50 - 60 éves, és nem lesz már esélyed egy saját csaladra...
Viszont, a jó oldala az, hogy talpraesett, ügyes lány lettél, aki könnyen meg fogja állni a helyét az életben, ha ELKÖLTÖZIK!
Lépj le onnan, és éld a saját életed! Mert ez nem a te életed, ez a szüleidé!!
válasza:Komolyan... Nem hinné az ember, hogy a 21. században még vannak ilyen szülők, akik úgy bánnak a gyerekekeikkel, mint 130 éve a rabszolgákkal, cselédekkel...
A 82 éves nagymamám mesélte ilyeneket, hogy 10 évesen már kenyeret kellett dagasztania. De, a lányát normálisan nevelte, és megadott neki mindent, hagyta élni.
Basszus! Komolyan vannak még családok a 21. században, ahol rabszolgaként bánnak a gyerekkel??? Hihetetlen...
válasza:Kérdező, ha forintosítod a háztartási munkád árát (pl. egy átlagos bejárónői órabérrel), ezt írd le magadnak egy kockás lapra, és azonnal fogod tudni, hogy tkp. mennyit fizetsz (természetben) a szüleidnek az albérletért.
Szinte biztos, hogy többet, mint amit pénzben kifizetnél valahol, ahol senki nem csicskáztat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!