Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Anyám egész gyerekkoromban...

Anyám egész gyerekkoromban elhanyagolt, de most folyton segítséget kér tőlem. Segítsek neki ebben a helyzetben?

Figyelt kérdés

Gyerekkoromban vadtartásban nőttem fel. Mindent egyedül kellett elintéznem, megoldanom: én jártam a saját szülőimre, én intéztem a sulis beiratkozásokat, orvosi időpontjaimat, egyedül jártam fogászati kezelésekre 11 éves koromtól kezdve, egyedül intéztem a személyimet, sulis konfliktusoknál sosem állt ki értem anyám, minden egyes dolgot magamnak intéztem.

Nem panaszkodni akarok, felnőttem, bár nem tagadom, néha csak jól esett volna, ha mellettem áll valaki. Nem azt vártam volna, hogy mindent intézzenek nekem, de szerintem kicsit durva, hogy 12 évesen egy 3 órás ájulós foghúzás után nekem kellett hazabuszoznom, mert anyám nem jött értem autóval, mert van busz is, pedig otthon volt.

Iskolai dolgokkal is lerázott, gimiben nem is ismerte az ofőmet, egyszer sem ment be. Ennek annyi volt az oka, hogy ő nem akart az én dolgaimmal bajlódni, meg amúgy is, megoldottam magam, ő meg belekényelmesedett.


Most fordult a kocka, anyám beiratkozott iskolába, hogy megcsinálja az érettségit felnőtt fejjel. Informatikai analfabéta, nem érdekli az egész, nem veszi a fáradtságot, hogy bárminek utánanézzen, hanem minden apróságért engem hív.

Én intézzem a tankönyveit, én hívjam fel neki az iskolát, én segítsek neki belépni a Krétába, én nézzem meg a neten, mi hol, hogy van. Segítsek a tételekben, mit írjon az emailbe stb. stb. Munkaidőben hívogat, elvárja, hogy azonnal intézkedjek neki, telefonáljak helyette, mert ha nem, ő bizony kiiratkozik.

Segítettem neki, de soha egy köszönömöt nem mondott. Teljesen természetesnek veszi, hogy segítek. Panaszkodik folyton, hogy neki milyen nehéz, közben tőlem már meg sem kérdezi, velem mi van, én hogy vagyok. Eszembe jut persze, hogy gyerekkoromba sosem számíthattam rá, mindent magamnak kellett megoldanom. Olyan szívesen megmondanám neki, hogy hagyjon békén és ő is oldja meg magának. Felnőtt ember létére csak meg tudja, ha nekem gyerekként sikerült.

Ugyanakkor nem akarok kicsinyes, sem gonosz lenni. Mit gondoltok, segítsek neki? Szóljak neki a gyerekkori dolgok miatt? Szerintem bele sem gondol... Ti hogy állnátok hozzá ezek után?



2020. szept. 11. 14:21
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 71/85 A kérdező kommentje:
Kedves 70-es, majd a te gyereked is ha így jár és elájul a fogorvosi székben egy több órás foghúzás után, buszozzon, meg sétáljon haza egyedül vérző szájjal. Nehogy cipeld már a seggét, még a végén elkényezteted!
2020. nov. 5. 21:39
 72/85 anonim ***** válasza:
7%
Képzeld el az én seggemet se cipelte senki ahányszor rosszul voltam. Mégis itt vagyok és élek. Nem ért téged még annyi sérelem és megalázás, hogy azt mondhasd azt anyukádról, hogy nem gondoskodott rólad. Nem kellene kényeskedni
2020. nov. 5. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 73/85 anonim ***** válasza:
18%

A gyerekkornak van egy szépsége, hogy a gyerek minden szeretet megkap szüleitól.

A gyerekkor után az a szép, hogyan válik a fiatal önállóvá.

Amit kaptál ebben az időszakban azért érthető szomorúságod, de hálás is lehetsz sorsodnak, mert avval hogy sohase érezted az el kényeztetést avval egy életrevalóságot kaptál. Ennél nagyobb érték nincs.

A mai állapotban nem a durvaságot kell bizonyítanod anyád felé, hanem azt kellene mondanod anyának mindig: Anya köszönöm, hogy nem foglalkoztál velem, nem mentél szűlőire, nem te mentél irataimért, mert most már tudom, hogy neked is magadnak kell intézni mindent, hiszen így leszel csak önnáló, és evvel anya jót akarok neked, láss engem te neveltél ugy mindenki csinálja segítség nélkül saját dolgát..

2020. nov. 6. 05:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 74/85 A kérdező kommentje:
73-as, azért mert neked szar volt, legyen másnak is, értem. Hát, ha nekem lesz gyerekem, én szívesen elviszem. Sőt, most is elviszem a barátaimat az autómmal, akkor is, ha jól vannak. De kinek, hogy. :)
2020. nov. 6. 09:00
 75/85 anonim ***** válasza:
62%
Lehet hogy félreértettél, azt szerettem volna kifejezni, hogy ne hallgass azokra akik durva megoldást kínálnak, és azt, hogy anyukád is lehetne már önálló.
2020. nov. 6. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 76/85 A kérdező kommentje:
75, bocsánat, nem neked, hanem a 72-esnek szántam az előző kommentemet! A tiédet értem és egyet is értek.
2020. nov. 6. 09:36
 77/85 anonim ***** válasza:
0%

Egyetertesz a #75el?

Akkor minek irtal ki kerdest? Eleinte meg sajnaltalak..de most ugy vagyok vele, hogy ha ilyen maleszaju vagy, akkor meg is erdemled, hogy droton rangassanak a hatralevo eleted soran is!

2020. nov. 6. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 78/85 A kérdező kommentje:
77-es, szerintem te nem tudtad értelmezni, mire gondolt a 75. Olvasd el még egyszer figyelmesen a 73-as kommentjét.
2020. nov. 6. 10:11
 79/85 anonim ***** válasza:
78%

"de hálás is lehetsz sorsodnak, mert avval hogy sohase érezted az el kényeztetést avval egy életrevalóságot kaptál."

tehát ha valaki az abszolút minimumnál többet ad a gyerekének, az már elkényeztetés? basszus nem csoda hogy ekkora paraszt ország vagyunk még mindig


(amúgy AZZAL. legalább próbáld meg eltitkolni hogy paraszt vagy)

2020. nov. 6. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 80/85 A kérdező kommentje:

A 73-as komment azon részével értek egyet, hogy éreztessem anyámmal, hogy most ő neki is önállónak kell lennie, mint ahogy nekem kellett annó gyerekként.

Azért cseppet sem vagyok hálás, hogy így bánt velem. Egész gyerekkoromban szorongtam, mert tudtam, csak magamra számíthatok. Ez nem normális egy gyerek esetében. Szorongó felnőtt is lettem. De persze, hiába mondanám anyámnak, szerinte eltúlzom, meg az nem úgy volt, meg én megkaptam mindent, bezzeg másoknak nincs mit enni, meg verik őket, szóval úgy hozza ki, hogy legyek hálás, mert pl. neki ennyi sem jutott gyerekként.

2020. nov. 6. 10:28
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!