Egész gyerekkorom vegigszorongtam es ma sem jobb, vajon miert, van itt pszichológus?
Gyerekkoromban súlyos szeparációs szorongásom volt , sirtam a suliban h anyámékat többet nem fogom látni ( munkaban voltak) , emiatt nem jatszottam a többiekkel, nem volt kedvem, mikor en a szuleim gyaszoltam es ez igy ment nap mint nap.
Attól is feltem h nem mehetek haza a suliból es ott kell majd aludni , szentul hittem h ez igy lesz, mindennap , pechemre egyszer a portás szobaja mellett lattam egy ágyat es azt hittem h most szervezik meg az ottalvásunkat.
Hideg volt a kezem , nem erdekeltek az osztalytarsak , akik nyugtatni próbáltak feladták egy idö utan mert ismételtem ugyanazokat az aggályaimat.
Nem voltam valami kiegyensúlyozott es mondtak a barataim h mindig ugyanazokat fújom es unjak.
Sajnos ez a szorongas megmaradt mar felnött vagyok de most is folyton nyugtatni kell es sajnos a dolgaim sokszor nem jól végzödnek emiatt a lelkiallapot miatt .
Anyamat hivom folyton es most ö nyugtatgat, de mar rament erre az idegrendszere.
Betegre aggódom magam es sajnos beigazolódik sokszor ami nem csoda folyton feszült vagyok es a stressz miatt beszükült a latóköröm is, nem élek teljes életet . Sok traumam is volt hoztam is sok rossz döntest.
Mi a kiút ebböl?
Van kiút, kisgyermekkorom óta pánikbetegségem volt, érettségiig, aztán elegem lett, letettem a gyógyszert és saját magam állítottam terápiát.
Azóta nem kellett gyógyszer. Elhatározás kell hozzá semmi több.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!