Miért nincs az emberek többségének türelme a saját gyerekéhez?

"pedig sok normális felnőtt is van, akik szeretik a szüleiket"

Én is szeretem a szüleimet, szerintem a legjobbak. Ennek nem sok köze van ahhoz, hogy nem akarok gyereket.

En ugy vallaltam gyerekethogy majd hu de odfigyelek ra es nevelem es mindig lesz turelmem es milyen jol el.ondok neki mindent. Juj szuperoptimalis szulo leszek!!!

Ahammm. Aztan jott egy kis depresszi hormonalis alapon, aztn csaladi problemak, aztan a sajat parkapcsolatom problemai, anyagi gondok (nem enmiattam!!!) es utana hirtelen mar nem voltam ugyanolyan turelmes mint elotte. Kozben volt egy tesohalal is.

Vegul valas. Na hat nagyon nem igy terveztem es sokszor krmennyire igyekeztem elfardtam es igen neha bekussoltattam a sjat gyerekem is mikor 25odjerekerdezte meg ugynzt vagy csk azert se csinalta amit kertem. Es ennek ellenere mind a mai napig nagyonnagyon figyelwk es nagyon akarom, hogy a gyerekemet rendesen neveljem. De egyszeruen neha elfaradok.

Iszonyat nehez es ha en nagyon tudatosan se tudomneha betartani azt, amit szerettem volna az elejetol fogva, akkor mas aki eleve kevesbe tudatosan inkabb csak szerelembol/szeretetbol valllt gyereket az mennyire el tud akadni a kovetkezetessegben, es tipikus gyereknevelesi buktatokban.

Persze ennek ellenere egy gyereknevelesi tanfolyam/meg egy jo kis bemutato jol.jonne a gyerekvallalas elott, hogy legalabb bizonyos nehwzsegwk ne vrtlanul erjek a gyerwket vallalokat es aki olyan azt nyugodtan el is rettentheti:-)

Én pont az ellenkezőjét látom, minden tiszteletem azoké akik gyereket vállalnak, és nevelgetik a legnagyobb türelemben. Az hogy te láttál egy egy szituációt ami a te agyad szerint elkussoltató, az itt nem releváns, mert nincs gyereked.

Ha nem tudnád, az is a nevelés része, és igen, meg kell tanítani a gyereket arra (is) hogy ne beszéljen bele, ha mások beszélnek. És igen, tudnia kell a gyereknek arról is ha a szülei fáradtak miatta, mert ez is természetes élettani jelenség.

A gyerekek is türelmetlenek, akaratosak, a szüleik miért ne lehetnének azok?

Gondolom abba már nem látsz bele, amikor esti mesét olvasnak a gyereknek a szülei, vagy ha jókat nevetnek együtt, mert bizony akkorákat lehet röhögni velük, hogy abba sem tudjuk hagyni.

Az édes kis csacskaságaikat hallgatni, aztán amikor nagyobbak lesznek és látni hogy övék a jövő. Ha meg tesó is van? Az a legszebb érzés, ahogy nézik egymást, ahogy vannak egymásnak, ahogy kísérik egymást és terelgetem őket a nagybetűs élet felé.

Vannak nehézségei minden szülőnek, de nem ebből kell kiindulni, mert több jó érzést hoz az anyaság mint rosszat.

És van akinek könnyebben megy a nevelés, van akinek nehezebben, nem a mi dolgunk ítélkezni afelett hogy ki hogy neveli a gyerekét.

Kérdező, ha még gyereked is van, úgy még szomorúbb, hogy kiraktad ezr a kérdést, mert így pontosan tudhatnád, hogy a gyereknevelés nem úgy néz ki, hogy folyamatosan egy nyugodt, kiegyensúlyozott kapcsolat van szülő és gyerek között, pont olyan dinamikák vannak, mint két felnőtt között, amiben benne van az is, hogy a szülő éppen fáradtabb, de ettől még szeretheti a gyerekét.

Az, hogy te kívülálló szemmel milyen példákat látsz, az nem valós, mert nem látod mi történik előtte és utána, nem tehetsz ezek alapján ilyen általánosító kijelentéseket. Örülünk, hogy bizonyára te mindig türelemmel fordulsz a gyerekedhez, engedd meg kerlek, hogy masok emberek lehessenek, amibe a hiba is belefér.

Igen, vannak szar szülők, akiknek nem kellett volna gyereket vállalnia, de senki életébe nem látsz bele, így ítéletet sem hozhatsz. Foglalkozz a sajátoddal, és ne tegyél ki provokáló kérdést.