Normális, hogy rengetegen azt gondolják h,ogy 30 éves korukig el kell tartaniuk a szülőknek a gyerekeiket?

Nyilván nem kell 30 éves korig eltartani valakit, de a mai világban nem olyan egyszerű egy fiatalnak, mint ahogy ezt te gondolod, kedves kérdező. El sem múltál még 18, fiatal vagy nagyon, és azt hiszed, hpgy te majd megváltod a világot. 15-16 évesen én is azt gondoltam, hogy 20 éves koromra elköltözök, aztán beláttam, hogy esélyem sincs erre. Eleve sok 18 éves egyetemre megy, te egyből dolgozni fogsz? Sem egyetem, sem okj, sem szakma? Sima érettségivel szerinted mégis hol fogsz annyit keresni, hogy elköltözz, vagy hogy jelentősen támogatni tudd a szüleidet? A fővárosban egy garzon havonta minimum 130 000 +rezsi. Nekem van egy komoly szakmám, mellette egyetemre járok. A kezdő fizetés a szakmámban nettó 170 000 - 200 000 körül mozog. Legjobb esetben is marad kb 50 000 forintom egy hónapban, de még nem ettem, nem tettem félre, nem éltem..

Ugyanez a lakás pl Debrecenben szintén 120 000 - 130 000 forint, hasonló feltételekkel. Marad a szoba bérlés, ami rezsivel együtt legjobb esetben is minimum 80 000 forint.

Jelenleg a szüleimmel élek. Ingyen tanulok, ösztöndíjas vagyok. Nem gondolom, hogy többe kerülnék a szüleimnek, mint középiskolás koromban. Ruháztatni magamat ruháztatom, az ösztöndíjam nagy részét félreteszem, mellette amikor tudok dolgozni, azt is elrakom. A szüleim nem vesznek el tőlem egy forintot sem, mert tudják, hogy ők nem tudnak elindítani az életben, szeretnék, ha lenne megtakarításom. Persze, ha teljes munkaidőben dolgoznék, akkor mindenképpen beleadnék a rezsibe és az egyéb kiadásokba, ez egyértelmű.

A kérdésedre a válasz, hogy nem, nem kell 30 éves koráig eltartani valakit, de egy 18 éves azzal, hogy 18 lett, nem szűnik meg gyereknek lenni..

A gyerekek java része jár magántanárhoz. Akár idegennyelv, akár matek, bármi.

Ami meg nem létszükséglet, az már nem is kell? És ha a gyerek szeretné, az nem számít? Vagy ha esetleg neki nem úgy megy a nyelv, akkor felejtse el, mert anyucinak úgyse futja rá?

Vagy ha neki olyan az időbeosztása, hogy egyetem mellett sem tud dolgozni? Nekünk is olyan volt, egyszerűen lehetetlenség volt, sosem volt egyben annyi idő, hogy valaki alkalmazott volna.

Na meg nekem jól ment az egyetem, de másoknak sokkal több idő kellett a tanuláshoz, akkor ő majd nem teheti meg?

Nekem ez felháborító.

"A gyerekek java része jár magántanárhoz. Akár idegennyelv, akár matek, bármi."

Egy gyerek sincs a környezetemben aki magántanárhoz járna. Miért kellene? Max ha tanulási nehézség van, de az átlagnak szerencsére nincs.

"Ami meg nem létszükséglet, az már nem is kell? És ha a gyerek szeretné, az nem számít? Vagy ha esetleg neki nem úgy megy a nyelv, akkor felejtse el, mert anyucinak úgyse futja rá"

Ami meg nem létszükséglet, az már nem is kell? És ha a szülő szeretné, az nem számít? Vagy ha esetleg neki kell egy konyhagep, akkor felejtse el, mert a kisfia új telefont akar évente?

"Vagy ha neki olyan az időbeosztása, hogy egyetem mellett sem tud dolgozni? Nekünk is olyan volt, egyszerűen lehetetlenség volt, sosem volt egyben annyi idő, hogy valaki alkalmazott volna."

Megegyszer, senki nem írta azt, hogy nem tartja el a gyereket amig tanul. 30 eves, illetve nagykorú, dolgozó gyerekrol volt szó.

"Na meg nekem jól ment az egyetem, de másoknak sokkal több idő kellett a tanuláshoz, akkor ő majd nem teheti meg?"

Már hogyne tehetné meg. Vagy 20 éve létezik diákhitel.