Mit tegyek, hogy anyu megbocsásson? Van még egyáltalán esély, hogy megbocsásson?

15 éves voltam mikor a szüleim elváltak, mert apának barátnője lett. Apáé a házunk, így anyunak albérletbe kellett költözni. Én nem akartam elköltözni, nem akartam egy kis lakásban nyomorogni. Igen, bevallom szerettem a nagy házban élni, szerettem, hogy van medencénk, szerettem, hogy apa bármit megvesz nekem, és akkor még apa barátnőjét is mondhatni kedveltem. 23 éves volt, olyan volt, mintha a nővérem lenne, csomószor eljártunk együtt, elvitt vásárolni, még a barátnőinek is bemutatott. Anya viszont rettenetesen megharagudott rám, konkrétan alig állt szóba velem, de ha igen, akkor is csak azért, hogy elmondja mekkorát csalódott, hogy így elárultam. Ha mesélni akartam neki valamit, arra is az volt a válasz, hogy meséljem "annak a k__vának". Egy idő után már nem is mentem hozzá. De közben apa barátnője nagyon megváltozott, észrevettem, hogy elkezdett engem fúrni apánál, uszította ellenem. Pl mikor meglett a jogsim, lebeszélte apát róla, hogy kocsit vegyen nekem, mert pesten úgyse kell... Többször megvádolt, hogy én ellopom az ő ruháit, sminkjét, meg kutatok a cucca között, apa meg mindig neki adott igazat. Mikor egyetemre mentem, akkor is majdnem meggyőzte apát, hogy menjek koliba. Aztán szerencsére a legjobb barátnőmmel meg az ő anyukájával végül meggyőztük, hogy egy, úgyse vennének fel koliba, kettő sokkal nyugisabb egy lakás. Ezután apa barátnője teljesen megőrült, elkezdte terjeszteni rólam, hogy idegbeteg vagyok, nyugtatókat szedek, meg drogozok, azt is tovább mondta, hogy lopok tőle, pedig soha egy tollat nem vettem el. Apa előtt persze nagyon megjátssza magát.Tisztára kikészített idegileg, azóta max havi 1x megyek haza, de iszonyat gyomorgörcsöm van minden alkalommal.

Közben anyunak is lett új pasija. A pasinak van egy kislánya, folyton együtt fényképezkednek, anyának is van kint faceen egy csomó kép a kislánnyal. Rólam egy sincs... Faceen tudtam meg azt is hogy összeházasodtak a pasival. Fel sem hívott, még egy üzit sem írt, nem hogy meghívott volna. Az esküvői képeken a pasija kislányával pózol, meg együtt mosolyognak. Sírógörcsöt kaptam mikor megláttam. Írtam persze, hogy gratulálok, de nem válaszolt. Hívni is próbáltam sokszor, de nem veszi fel, vagy kinyom.

Tegnap meg apa barátnője jelentette be facebookon, hogy terhes. Hívtam is rögtön apát, hogy hogy hogy nekem nem szólt erről. Erre közölte, hogy óó Kata (apa barátnője) nem akart kivételezni, így mindenki egyszerre tudta meg, meg majd úgyis mondták volna, ha haza megyek...

Már lassan tényleg idegbeteg leszek, tegnap egész este sírtam. Írtam üzit megint anyának, de meg se nézte. Nagyon egyedül vagyok és nagyon hiányzik anya. Régen annyira jóban voltunk, úgy szeretném, ha kibékülnénk, de teljesen elutasít. Tényleg bármit megtennék, hogy megbocsásson, de így hogy? Van még valami esély? Mit kellene tennem?