Mégis mi köze ehhez egy rokonnak? Milyen alapon szól bele? Vagy csak kötekedni akart?
Múlt hétvégén meglátogattuk a szüleimet a férjemmel és a 4 éves fiammal. Együtt elmentünk egyik rokonunkhoz, mert náluk családi esemény volt és étkezés előtt imádkozni kellett. Mi nem imádkoztunk, ateisták vagyunk. Meg is kérdezték, hogy miért nem imádkozunk. Férjem mondta, hogy mi nem szoktunk, mert nem vagyunk vallásosat.
Ebéd közben egyszer csak gúnyosan megszólalt egyikük, hogy akkor ugye a húsvétot sem tartjuk? Én meg csípőből visszakérdeztem, hogy ugye ti sem, mert eredetileg ez egy pogány ünnep, ők meg katolikus keresztények. Erre nekem estek, hogy ez bizony Jézus ünnepe és ne beszéljek badarságokat, már rég keresztény ünnep ez és mire nevelem a fiamat, milyen ember lesz belőle így stb. stb. Kiabáltak, mindenfélét mondtak, hogy én a pokol kénköves tüzén égek majd el, de a fiúnk is, ne csodálkozzunk, ők szóltak.
Szó szót követett, megelégeltem és felálltam, kisfiam sírva fakadt, férjem felöltöztette és hazamentünk.
Otthon apám mondta, hogy ezt azért nem kellett volna, de hát nem mi kezdtük, ők provokáltak és bunkók is voltak.
Anyám azt akarja hívjam fel őket, de eszem ágában sincs ezután keresni őket. Mit gondoltok erről, ti nem indultatok volna haza ennyi sértés után?
válasza: válasza: válasza:Szerintem se tettél semmi rosszat. Az első paprikás hangnemű kérdés tőlük hangzott el. Ők is tiszteletben tarthatták volna, hogy nem vagytok vallásosak, nem kellett volna provokálniuk. Ha az én gyerekem elpityeredett volna, ugyanígy döntöttem volna: irány haza. Mellesleg az jobb lett volna, hogy ateistaként imára kulcsolod a kezed, valamit mormoltok imádkozás jelleggel, mert ezt KELL csinálni?? Utálom az álszenteket! És a nagy hívő ismerőseid hogy merik azt mondani, hogy "a pokol kénköves tüzén égek majd el, de a fiúnk is..."
Akkor inkább ateista maradok, minthogy ekkora álszent legyek!
válasza: válasza:A helyzet az, hogy a legnagyobb keresztény ünnepek mind pogány eredetűek. Nyilván ateistaként egyik eredet sem érint, de ha én tojást festek a fiamnak, meg azt mondjuk neki, hogy jön a nyuszi, az pont, hogy egyáltalán nem keresztény. De lényegtelen is ez, valóban. És én is 6 évig tanultam katolikus gimiben, kisgimiben, meg a 4 osztályosban, szóval nem kell bemutatni sok "hívő keresztény" felebarátunkat, láttam már eleget.
Konfliktus köztünk eddig élesben nem volt mamám testvérével. Mondjuk az sosem esett jól, hogy mondogatta, hogy mi nem is vagyunk házasok a férjemmel, mert nem volt templomi esküvőnk. Mindenki mondta, hogy ne törődjünk vele, szegény öreg már, az ő idejében máshogy volt. Akkor miután megszületett a fiúnk, nem akarta megnézni, mert hogy nincs megkeresztelve és hogy ő ehhez nem asszisztál. :D
A felesége aranyos egyébként, ezért is mentünk el hozzájuk. Ő kezdte a gúnyos megjegyzéseket. Aki azt mondja, hogy tiszteletlen vagyok, annak üzenem: nem, én mindenkinek megadom az alaptiszteletet, addig a pontig, amíg nem tesz ellene. Ő imádkozott, én csendben voltam addig, elfogadom, ő dolga, ő között belénk és kezdett el gúnyolódni (nem jogosan), mellesleg, aki a fiamat pokollal ijesztgeti, az örüljön, hogy a férjem nem törölte képen.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!