Ha ateisták lennétek, megjelennétek rokonotok konfirmálásán?

#20 írta:

"A megkeresztelt gyerekek nagyrésze sem kap utána vallásos nevelést, nem jár hittanra, nem viszik templomba. Kicsit maximum képmutatásnak érzem néha, de ez legyen az ő dolguk. Aki meg valóban hívő, azt tiszteletben tartom. Az ő dolga. Van ezer más téma, sosa akartak "megtéríteni", nem erősködtek, bizonygattak semmit."

Kb. ez a passzív és szarok-rája hozzáállás taszítja nyomorba az emberiséget! Hidd el, az állami pénzen (is) finanszírozott klérus ezalatt szisztematikusan zúzza a társadalmat. Ők pontosan tudják, hogy hogyan kell félelemben tartani az embereket, egymás ellen kijátszani az elégedetlenkedőket, stb. - tehát nem babra megy a játék, hanem az emberek megélhetési forrásaira, vagyonára, becsületére - és az életére!

(Az így előkészített erkölcsi nyomornak a következményeit az ukrajnaiak már a bőrükön is tapasztalhatják.)

Őszintén szólva az alapján döntenék, hogy van-e aznapra már programom, sokat kell-e utazni, ilyesmik. Ha épp szabad vagyok és könnyen elérhető helyen van, akkor miért is ne, szívesen mennék (bár amúgy fogalmam sincs hogy mi ez, azon kívül hogy valami templomi esemény :D ), de nem fogok emiatt órákat utazni és lemondani más dolgot.

Mondjuk hozzáteszem, eléggé meglepődnék hogy miért hív meg egyáltalán. Vannak unokaöcséim akik egyházi suliba jártak és volt nekik mindenféle hasonló templomi event, fel se merült hogy nekem ott kéne lennem ezeken (pedig jó a kapcsolatunk, és sokszor találkozunk).

Elmennék, csak

1. ne várják el, hogy adjak pénzt

2. ne várjká el, hogy imádkozzak, meg letérdeljek, mert nem fogok

És a probléma itt kezdődik, hogy oké, részt veszek pl esküvőn is, de aztán mindenki azon nyávog hogy én nem ámeneztem, csak ültem végig a helyemen.

Ateista vagyok, nem fogok imádkozni, térdelgetni és sorolhatnám.

Akinek nem tetszik, ne hívjon el templomi szertartásra.

#23

Térdelni nem kell annak, aki nem hívő. És imádkozni sem. Olyankor csendben nyugodtan ülni illik.

Voltam már több templomi esküvőn is, soha senki nem várta el tőlem hogy letérdeljek, imádkozzak, ámenezzek. Amíg mások ezeket csinálták, én (és még több nem-hívő vendég) szépen csendben ültem.

Elmennék, mert neki fontos.

De katolikus gyermektáborban(mondjuk nem elsősorban vallásos a tábor, csak van kettő mise a két hét alatt, amin kötelező részt venni, meg opconálisan be lehet menni a tábor területén lévő templomba) is önkénteskedem rendszeresen, pedig nem vagyok hívő.

Mondjuk nekem az egyházzal vannak fenntartásaim, meg a hit és politika összefonódásával. Egyébként azt gondolom, hogy S hit lehet egy kifejezetten jó dolog is.

A legjobb baratom elhivott a keresztelojere (felnottkent kereszteltek meg, valami uj protestans vallas)

Nyilvan elmentem, hiszen neki az fontos esemeny es orultem, hogy elete fontos esemenyen szerette volna, ha en is elmegyek.

En is ateista vagyok

#28 - a valláspolitika egy komoly dolog - pontosabban véresen komoly dolog! Egy éppen megszületett személy sorsáról kollektív deklaráció készül, hogy egy tudományellenes erőszakszervezet ideológiájának a szolgálatára fogják felnevelni.

A (részben) öntudatos ateista kérdezőnk érzi a "zavart a erőben", ezért itt tanácsot kért. Szerintem fontos azt a lehetőséget is számba vennie, hogy elmaradásával kifejezheti a nemtetszését.

Az intézményes vallások korunk legfájdalmasabb társadalmi problémáiért tehetők felelőssé - tehát egyáltalán nem mindegy, hogy lehetőségeink és erkölcsi szempontjaink értelmében mivel járulunk hozzá az emberiség jövőjéhez!