Szabadnaposként/munkanélküliként hányszor vigyáznál rokongyerekre ingyen és milyen mértékben?

#59: Még egy dolog, csak hogy ne maradjon bennem: még a húg se hivatkozott tanulásra, nem említi a nővér, csak arra, hogy animátorságot nem vállal...

Tehát itt megint az a 'hozzáköltés' jelenik meg, ami erősen jellemző erre az oldalra, de Te 58-as tökéletesen hozod egyedül is.:)

Azért egy kisgyerekre - ráadásul egy beteg kisgyerekre - vigyázni nagyon nem ugyanaz a kategória, mint pl segíteni felszerelni egy polcot, kölcsönadni egy használati tárgyat, várost mutogatni vagy bármi hasonló. Mint ahogyan vizsgára tanulni - attól független, hogy a kérdésben nem merült fel - sem éppen van egy lapon a házimunkával.

Ebben a témában egyáltalán nem elhanyagolható az az “apró” tény, hogy azontúl, hogy nem mindenki találja meg velük a közös hangot és/vagy nem tud (akar) velük mit kezdeni, nem is mindenki van ám oda a gyerekekért! Ezt pedig illene tudomásul venni és tiszteletben tartani.

Én is nagyon sokszor szívesen segítettem már barátnőknek/rokonoknak/húgomnak bizonyos dologban, pl eldobni A-ból B-be, kölcsönadni a jegyzeteimet, költözködni, pakolni, medencét állítani stb stb. De ezek olyan dolgok voltak, amiket, mint írtam szívesen tettem. Nem volt számomra megterhelő, se nem kívánt dolog. Ellenben gyerekre vigyázni már nagyon is az lenne, mivel a) nem tudok velük mit kezdeni, b) idegesít a sírásuk/hisztijük, c) semmi türelmem hozzájuk. Nagyon maximum fél óra, amit elviselek kettesben egy kisgyerekkel, de utána köszönöm, szeretném visszaadni a kedves szüleinek.

Grizesteszta, mi lenne ha nem próbálnád meg mindenki torkán lenyomni a saját véleményed és értékrended, hanem felnőtt emberhez méltóan elfogadnád, hogy nem vagyunk egyformák és tiszteletben tartanád a sajátodon kívül más véleményét is...?

Nem, nem halálos betegség, de betegség. Nem kell sok sütnivaló ahhoz, hogy az ember tudja: betegen egy gyerek jóval nyűgösebb, mint nem betegen. Tehát, akinek alapból nincs hozzájuk türelme, annak betegen pláne nem lesz és még annyira sem lenne velük el, mint egészségesen.

Segítségkérés és segítségkérés között is van különbség! A húg ráadásul vállalta a felügyeletet, biztonságban lenne mellette a gyerek, etetné, beadná a gyógyszereit, pusztán nem fog leülni vele mesét nézni és barbizni, nagy dolog. Ezzel is épp elég energiát fektet bele, amit valószínűleg szívesebben fordítaná másra. Ha valaki pl nem különösebben kedveli a gyerekeket vagy csak simán közömbös irántuk és nem akarja őket szórakoztatni, akkor már eleve erőfeszítést tesz a felügyelet elvállalásával, ne adjuk úgy elő, mintha nem így lenne. Az meg már a nettó pofátlanság kategória, hogy még én akarom megszabni hogy a gyerek biztonságos ellátása mellett pluszban hogy és milyen módon történjen a felügyelet. Így is szívességet tesz, amit ahelyett h kritizálsz és belekötsz, inkább megköszönni kéne, hisz még ennyit sem kellene elvállaljon.

Egy gyerek iránt kizárólag az anyja és az apja tartozik felelősséggel és kötelességgel és nyilván, amikor gyereket vállaltak tisztában voltak azzal, hogy bármikor lehet beteg! Nem mellesleg épp erre találták ki a GYÁP-ot!

#65: Engem aztán igazán nem zavar, hogy itt nagyon sok embernek más az értékrendje, mint az enyém. Sőt, tovább megyek: engem még az sem zavar, hogy sok embernek a való világban is más az értékrendje, mint az enyém.

Én remekül együtt élek ennek a következményével: erősen szelektált rokoni köröm van(én szelektáltam) és viszonylag szűk baráti köröm. Viszont én vagyok az is, aki maximálisan megérti az anyukát. Plusz az is, aki nem fogadná el a 'megőrzést', de a továbbiakban csak diplomáciai viszonyt tartanék fenn a húgommal.És ez nekem sem érzelmi, sem egyéb problémát nem okozna. Lehet, hogy mázli: egyke vagyok.:):)

Ahhoz képest, hogy mennyire nem zavar, minden kommentre "ugrottál", aki a tiedtől eltérő véleményt mert megfogalmazni.

Nekem is erősen szelektált rokoni és baráti köröm van, többek között nem tartok kapcsolatot olyannal, aki képtelen elfogadni, hogy a segítségnyújtásomnak és a szívességeknek is vannak határai és bizony vannak olyan érzékeny és kényes területek, amik nem képzik alku tárgyát.

Mint ahogyan azzal sincs a világon semmi dolgom, aki besértődik és még neki áll feljebb, amiért nem vállalom el a beteg gyereke bébszittetelést 1-2 napra - úgy h amúgy tudja egyáltalán nincs türelmem a gyerekekhez, nem véletlen nincs nekünk se - olyan formában, hogy órákon át szórakoztassam, mesézzek, barbizzak stb vele. Ilyen húggal (rokonnal baráttal) eleve én magam nem tartanám a kapcsolatot. Gyereket csinál, majd amikor nem tudja őt betegen a tesójára lőcsölni, akkor jön a sértődött kicsinyes viselkedés meg bosszúskodás, mint amit írták néhányan, h na akkor majd jól nem veszek neki semmit a diplomaosztóra stb. Óvoda tényleg. Főleg h ott van a GYÁP, ami kifejezetten erre van kitalálva.

#67: Nem, nem ugrottam, csak egyszerűen próbáltam értelmes diskurzust folytatni.:)

Már csak egy megjegyzésem van( és most írigykedem ismét.:) Ti csodamunkahelyen dolgoztok mindannyian?

Mert én szabadúszó vagyok, ergo engem nem érint sem a GYÁP, sem az oviszünet, pláne azért, mert felnőttek a gyerekeim.(de 25 éve érintett, viszont az én anyám és anyósom mindig tudott segíteni és segítettek is) De mit gondoltok, ha a két szülő meg tud oldani 10 napból 8-at szabival, akkor a kettőt miért nem tudja megoldani szabival? És akkor miért megoldás neki a GYÁP? Mert hogy ezek az extra napok pont abból szoktak adódni, hogy valami annyira extra van, hogy a távollétet max. halotti bizonyítvánnyal lehetne indokolni. Ekkor az anyuka kitörölheti a popsiját a GYÁP-pal... Mert járni jár, csak az egész cég vagy a közvetlen kollégák szívják meg, ha jut is...

68. "De mit gondoltok, ha a két szülő meg tud oldani 10 napból 8-at szabival, akkor a kettőt miért nem tudja megoldani szabival?"

De ilyen esetben még szabadság sem kell, felveszik a szülőt betegállományba.

#69: Fel, persze... Csak nem mindegy, mikor megy el a szülő GYÁP-ra.

Próbálj újraolvasni : És akkor miért megoldás neki a GYÁP? Mert hogy ezek az extra napok pont abból szoktak adódni, hogy valami annyira extra van, hogy a távollétet max. halotti bizonyítvánnyal lehetne indokolni. Ekkor az anyuka kitörölheti a popsiját a GYÁP-pal... Mert járni jár, csak az egész cég vagy a közvetlen kollégák szívják meg, ha jut is...