Miért viselkedik így a fiam barátnője? Olyan mintha kerülni akarna engem?

Egészen biztosan csak zavarban van.

Én is nagyon zárkózotz típus voltam, a barátom bemutatott a szüleinek már 1 hét után, utána rendszeresen nála voltunk, mindig is nagyon kedvesek voltak velem a szülei, kiszolgáltak, segítettek mindenben.

Hát őszintén, annyira bevoltam parázva, hogy megszólalni is alig mertem de konkrétan még 1 év múlva is. Eltelt 2 év mire beszélgetni mertem velük, megölelni őket ilyesmi. 2.5 év telt el mikor elkezdtem segíteni nekik, de tényleg csak kicsit, pl.: teregetés. 2.5 éve voltunk együtt a párommal mikor elmentünk a családjával nyaralni 1 hétre és közben sikerült még jobban oldódni. Mikor már 3 éve együtt voltunk akkor kezdtem oldódni, mertem beszélgetni, segíteni főzésben, mosásban, megmertem kérdezni hogy segítsek e valamit...3 év után, és még mindig nem vagyok teljesen feloldódva. Szerintem még 2 év egészen biztosan kell mire feloldódom előttük.

A legjobb amit tehetsz, hogy vársz és majd oldódik, illetve próbáld beavatni "csajos,magánügy" dolgokba. Pl.:

Igen, furán hangzik de valahogy mégis működik ez a személyes téma beszéd, mert érzi hogy nem titkolózol, nyitott vagy és hátha ő is követi a példádat.

Oké hogy zárkózott meg szégyenlős de akkor is… elfordul mikor a kérdező beszél hozza? Aki ilyen félénk az nem mer egy ennyire látványosan bunkó gesztust megtenni.

Itt nem arról van szó, hogy a lány egy kicsit felénk vagy nem túl bőbeszédű, hanem kifejezetten bunkó megnyilvánulásai vannak. Ha ahhoz elég felnőtt hogy ottalvósat játsszon, akkor picit szedje már össze magát és legalább köszönni ne legyen nyuszi.

De, mer. Félénkként ez sokkal könnyebb.

Mellesleg ez az elfordulós sztori engem érdekel, hogy nem csak tipikus nagyszájúak által túlzó leírás.

Én magam is introvertalt vagyok és szoc. fóbiás is, de ezt a viselkedést velem szemben nem tűrném heti három nap,az tuti. Ha a kisasszonynak nem derogal megenni a főztömet és elfogadni a vendéglátást, akkor ne derogáljon köszönni sem.

Aztán ennyire felénk és gátlásos, hogy megszólalni sem mer, vajon a fiúval hogy jött össze?

Mégha a kérdező túl is tolta, bár nem hiszem… az milyen már hogy odamegyek valaki hazába hetente többször, eszem a kajáját, ott zuhanyzok alszok stb, és akkor még a vendéglátónak kellene megfelelgetnie nekem, hogy jaj mit beszél ez hozzam ennyit, hat én felenk vagyok…😀 meg a nagy lópikulát. Akármilyen félénk vagyok a bőr lesulne a képemről köszönés nélkül elsunnyogni valaki mellett a saját házában, majd utána leülni az asztalához enni a foztjet .

Megnézném én ezt a szegyenlosseget a barátnők között is, ott biztos nem ilyen a csaj. Azért fél év alatt egy alap szinten illett volna feloldódnia, mégha nem is nagy barátkozós típus.

Ha meg ennyire gatlasos nálatok, lehet menni hozzájuk nagylányosat játszani.

Én is félénk vagyok, de azt én sem merném megcsinálni, hogy nem köszönök a barátom anyjának és hátat fordítok neki. Ez szimpla bunkóság.

Szerintem te megtettél mindent tőled telhetőt.