Miért viselkedik így a fiam barátnője? Olyan mintha kerülni akarna engem?

Introvertált, antiszoc, hívd ahogy akarod. Nem kell hogy utáljon titeket ahhoz, hogy ne akarjon kommunikálni. Nekem is volt hozzád hasonló "anyós jelöltem", körbeugrált, folyton beszélgetést kezdeményezett, bekopogott, teát hozott, sütit. Ugye milyen rendes? Sőt, a tényleg anyósommá lett nő is pont ilyen.

Hát én a hátam közepére sem kívántam soha ezt a fajta kedvességet, csajosságot, "barátnőzést". Egyszerűen csak lehet, hogy nem kedveli az embereket. Vagy elfogadod ezt, amíg a fiad együtt van vele, vagy majd 2-3 év múlva ha lesz másik barátnője a fiadnak, aki sose megy hozzátok, ki nem állhat titeket, akkor ezt a lányt vissza fogod sírni.

Hagyd őket levegőhöz. Nem kell társalogni vele folyton folyvást. Ha akar, majd közbeszól a beszélgetésnek. Erőltetett nyomásnak nyögés a vége, még úgysem akar majd beszélni.

Beszélgessetek csak annyit, amennyit a fiad társaságában beszélgettek.

"A mi családunk nagyon összetartó, én nagyon jóban vagyok az anyósommal, anyám is a férjemmel, szóval ez nekem fura."

Akkor kezd el megszokni. Jesszus. Majd szóljál mindjárt a 20 éves gyerekednek, hogy bocsi nem tetszik a csaj szakíts vele. :D Ilyen anyákra nem szokták rányitni az ajtót a gyerekeik.

Lehet, hogy csak zavarban van.

Nem lenne oka arra, hogy bunkó legyen veletek, hát akkor, miért lenne az? A fiaddal jól bánik?

Én ugyan ilyen voltam először amikor elkezdtünk járni a párommal, pedig extra aranyos volt az első pillanattól fogva az anyukája de volt köztünk 10 év ezért azt hittem majd le fognak kezelni, még annak ellenére is, hogy én voltam az első igazán komolyan gondolt kapcsolata. Szóval nagyon nagyon feszengtem.

Aztán szépen feloldódtam idővel és már kendőzetlenül tudok velük lenni, viszont ennek azért már 4 éve és azóta a párom a férjem.

Sok embernek a szülei nem éppen minta szülők. Sosem tudhatod azt, hogy neki milyenek a szülei amikor nem mások előtt vannak. Mindenki kimutat valamit de nem biztos, hogy a családjával is pont ugyan olyan. Javaslom, hogy várj mert lehet egy rossz élménye volt az előző párjának a szüleivel, vagy a saját szüleiből kiindulva nem bízik nagyon emberekben.

Pontosan tudom milyen ez, és én is sokáig ilyen voltam, aztán egy idő után rájöttem, hogy nem minden szülő olyan mint az enyémek...

Remélem, hogy sikerül ezt megoldanotok, de mindig hagyni kell az ilyen embernek teret, mert ha ezt nem teszed meg, még jobban el fog téged utasítani.

Ez a baj sok szülővel, hogy elvárást támasztanak a gyerekük párja iránt. Ezért van annyi rossz kapcsolatban álló anyós/após-meny/vej (jelölt)...

Megértem a te oldaladat is, de ha ennyire nem nyitott a lány, akkor neked sem kötelességed ennyire foglalkozni vele. Értem én, hogy te úgy gondoltad, hogy ez egy feladat, amit még szívesen is tettél a kezdetekkor, mert azt gondoltad, hogy majd a te elképzeléseid alapján fognak történni a dolgok. De ami nem megy, nem kell erőltetni. Teljesen megértem, hogy hálátlannak érezheted a lányt, mert te mindent megtettél annak érdekében, hogy kialakuljon egy jó kapcsolat, amilyet te szerettél volna, de ő ezt nem viszonozta úgy, ahogy elképzelted és ahogy "kellene" szerinted. De nem ilyen egyszerű egy ilyen helyzet.

Azért tudom, mert ugyanebben a szituációban voltam 10 éve, mikor a párom szüleivel megismerkedtem. Akkor én 15 éves voltam, egy introvertált, szociális fóbiával küzdő kislány. Ellentétben a párom családjával, akik még a legprivátabb helyzetekben is azt gondolták, joguk van ott lenni/beleavatkozni valamilyen módon a kapcsolatunkba. Lettek is problémák emiatt sajnos.

Akinek a környezetében nincs ilyen személyiségű ember, annak sajnos fogalma sincs sokesetben, hogy léteznek olyan emberek, akiknek nagyon nehezen megy a szociális helyzetek megfelelő kezelése. Az én esetemben ez volt és van a dolog hátterében, de azt nem tudom, hogy a meny jelölted emiatt viselkedik-e zárkózottan veled, de érdemes lehet utánaolvasni az ilyen problémákkal küzdő emberek 'leírásának', hátha ráismersz és jobban megérted a mi 'világunkat'.

De tegyük fel, hogy nem küzd ilyen problémákkal, nem is introvertált, csak szimplán úgy gondolja, hogy ő nem a családdal akar (pár)kapcsolatban lenni, hanem a fiaddal. Ami teljesen érthető és el kell tudni fogadni. Attól, hogy a te fiad, még egy különálló személy, nem dolga se a barátnőnek, sem neked mindenáron kapcsolódni valahogy a másikhoz. Ha nem igényli a lány a kapcsolattartást, engedd el. Te megpróbáltad, nem jött össze, kész. Nem hiszem, hogy bármi baja lenne veled, csupán a fiaddal szeretné tölteni az idejét, dúl a szerelem, lehet introvertált/ szociális fóbiával küzd/problémás családi körülményekből jön/másképp szocializálódott mint ti/stbstb...számtalan oka lehet a viselkedésének.

El kell fogadni, hogy minden ember más, mások az igényei, másképp látják a világot, máshogy szocializálódtak, más az értékrendjük,stb.

Senkire nem kell semmit ráerőltetni mindenáron, pláne a saját elképzelésünket! Ugyanígy nem feladatunk a kedvében járni olyan embernek, aki nem érdemli meg úgymond a mi meglátásunk szerint.

Élni és élni hagyni.