Tényleg kötelességem lenne ebben férjemhez igazodni?

Az évi 2-3 alkalmas ünnep csak akkor kompromisszum ha cserébe egész nap ott vagytok. Az nem számít annak, hogy alig mész el és a kaja után mentek.

Amúgy elhiszem, hogy rosszul érzed magadat mellettük, így viszont az lehet a véleményük hogy nem is próbálkozol. Amikor legközelebb ott vagytok ne várd, hogy más nyisson, próbálj meg te nyitni. Amúgy gondolom a párod ilyenkor találkozik az összes rokonával, nem lehet elvárni, hogy csak téged szórakoztasson.

Szerintem meg évente párszor, de akkor végigülhetnéd. Hisz enni-inni kapsz gondolom jókat, osztán max. vihetsz olvasnivalót :D Az is jó, amit 11-es írt, hogy hívjatok magatokhoz vendégeket kisebb létszámban. Akkor te is össze tudsz velük haverkodni és a férjed is elemében lesz.

Ha csak ez a probléma a házasságotokban, akkor annyira, de annyira nem éri meg válóokká felfújni. Próbáljátok úgy megbeszélni nyugodtan érvelve, hogy egyikőtök se győzni akarjon a másikon.

Kicsit nagyon a saját szemszögedből látod a dolgokat, és gyanítom, a férjed is a magáéból. Régen rossz itt kötelességről beszélni, de az illendőség igenis megkívánja, hogy ünnepekkor, fontosabb családi ünnepeket is beleértve (szülinap, esküvő, keresztelő pl.) jelen legyen a házastárs is, aki beházasodott abba a családba! Jó, nem kell minden névnapon meg minden huszadik rokon szülinapján ott bulizni, de a közeli rokonoknál illik megjelenni.

Ha ennyire nem vagy társaságkedvelő, akkor a legokosabb tényleg az, ha te időről-időre kicsit félrehúzódol, akár vigyél magaddal olvasni egy könyvet vagy valami, ami kimozdít abból, hogy te ott most milyen szörnyen rosszul érzed magad. Kizártnak tartom, hogy az egész családja a kezdettől fogva levegőnek néz, szerintem is próbálkoztak veled megbarátkozni, csak valószínűleg nem ment, ezért feladták. Vagy azt gondolják, hogy te utálod és megveted az egész társaságot, mostanra már nyugodtan gondolhatnak hülye sznobnak is akár.

Ezt csak úgy lehet megpróbálni rendbehozni, ha te is teszel erőfeszítéseket, és az, hogy évi 1-2 alkalommal pár órát kibírsz a férjed családjával, az nem meríti ki az erőfeszítés fogalmát. A férjednek pedig kicsit megértőbbnek kellene lennie, segítenie, hogy jobban érezd magad ilyen helyzetben, pl. nem hanyagol el teljesen. Nagyon nem vagytok egy hullámhosszon ebben a tekintetben, de már akkor is tudnod kellett, hogy ő ilyen bulikedvelő, amikor hozzámentél. Ha meg akarjátok menteni a házasságotokat, akkor hosszú távon szerintem szükség lenne felkeresnetek egy szakembert, párterapeutát, aki segíthet elkalauzolni benneteket valamiféle konszenzusig.

Eleve nem értem, miért kötötted össze az életedet egy olyan emberrel aki ennyire a szöges ellentéted.

Nálunk is kicsi és csendes a család, nem vagyunk az a gyorsan szaporodó, bulizó, hangos, lakodalmast ordíttató, iszákos társaság, de nálam egy ilyen pasi eleve kizárt. Olyan párt választok aki passzol hozzám, mert ez túl nagy különbség, ilyen eltérő igényeket soha nem lehet összecsiszolni.

Egy ilyen házasság boldogtalanságra van ítélve, mert valamelyiknek mindenképp fel kell adnia önmagát hogy a másiknak jó legyen.