Miért van az, hogy a család azt mondja ne kövesd az álmaid, az összes barátom és, akik ismernek meg azt, hogy kövessem?
Egy olyan egyetemre járok, ami jól fog fizetni, de nem szeretem és őszintén ahol lehetett, ott léptem ki az egyetemmel járó extra kötelességekből, végigpuskáztam(jó mondjuk mindenki).
És van olyan iránya az életemnek, amiben tényleg jó vagyok, tényleg szeretem, és tényleg sokkal kevesebb a fizetés, meg nem lehet annyira felvágni vele mint az elsővel.
És akkor az van, hogy a családot abszolút csak az érdekli, hogy ez a jól fizető, presztízs munkám meglegyen (direkt nem írok szakot, mert túl specifikus), a barátaim meg biztatnak, hogy hát persze, kövesd az álmaim.
És érdekel, hogy van e tapasztalatotok miért van ez a kettősség.
Nekem az érzésem az, hogy a barátaim úgy látnak, ahogy vagyok, a családomban meg elvárásokat kell teljesítenem
Egyszer a gimis biosztanárom mondta, hogy "abból az emberből lesz valaki, aki a saját terveit viszi végig".
40 évesen belátom, hogy igaza volt. Azokat a sikereket, amiket a szakmámban elértem, soha meg sem közelítettem volna azon a pályán, amit apám "kijelölt" nekem.
A következő kérdésem a kérdésben.
Ugye sokan írják a gyerekes gondolkodást, ezért szeretnélek meg kérdezni titeket? Milyen a gyerekes és milyen a felnőtt gondolkodás?
#25 "Nem fogja fel hogy a felnőtt élet nem arról szól hogy mihez van éppen kedve."
De nem is kell, hogy arról szóljon, hogy mások mondják meg, mit csinálj! Ezt hívják életvezetésnek. Ha jól csinálod, akkor elérheted, hogy azzal foglalkozz, amihez kedved van.
"sokan írják a gyerekes gondolkodást"
Azért, mert nekik a befásult és keserű gondolkodás a "felnőttes". Ők azok, akiknek a felnőtt lét egyenlő a szürke mindennapokkal és az örömtelenséggel. Egy olyan léttel, ahol boldogságot legfeljebb csak a pénz jelent. Gyakorlatilag irigyek arra, aki mer önmaga lenni, és kicsivel boldogabb jövő vár rá.
Egyébként meg: ez a kategória tele van frusztrált leki betegekkel, akik szerencsétlen kérdezőkön próbálnak elégtételt venni a saját keserűségükért, és abban reménykednek, hogy másnak sem lesz jobb élete, mint nekik.
Remélem, átlátsz a szitán, és nem hagyod, hogy eltérítsenek a boldog felnőttkor felé vezető útról!
Amúgy meg: pont az a felnőttes gondolkodás, hogy vannak céljaid, és azokat eltökélten végigviszed. A gyerekes meg az, amikor hagyod, hogy mások dirigáljanak.
Egyenruhás szakma nem igazán megbecsült. Sem pénzben sem tisztességben, sem a felettesek sem az állam, állampolgárok elleni uszítás végett a köznép sem igazán ismeri el.
Ösztöndíj mára vicc kategóriává vált, kb semmire sem elég.
Jó hát óriási különbségek vannak iskolák között de az az órási különbség is nevetséges mennyiségű pénz.
Közszolgálati pénzmosó és hülye képzőnek van titulálva. Már külföldön is ismerik.
Szükség lenne egy minőségi felsőoktatásra ebben a szegmensben is bár egyre kevésbé minőségi a teljes magyar felsőoktatás.
Tanulás vs egyből meló.
Egyrészt hatalmas különbségek vannak egyes területek anyagi megbecsülése kötött, és közelítőleg sincs párhuzam azok hasznosságát illetően.
Nem mindig és minden esetben igaz de akinek felső fokú diplomája van az könnyebben kap munkát és jobban keres. Nem mindig igaz, de ne csak Magyarországot nézzük. Torz értékrendek, torz gazdaság miatt.
Ne menjünk messzire Közszolgálati anyagilag nem igazán jó még az átlagosnak mondott átlagosat se biztos hogy eléri...
Szóval sok helyen el lehet kezdeni dolgozni de ha felső fokú végzettséged van egy adott területen az anyagilag többet fog érni. Hosszú távon jelentősen többet. Fizikailag is nagyon függ a területtől, munka terület, cég...
Munka mellett már nagyon nehéz tanulni. Én így levelezőn végeztem. Hétköznap rendes munkám volt, ebből tartottam el magam és mellette pedig suliba jártam.
Nem olyan nagy az az NKE, hogy leírjam. Ilyen nettó 450-500 ezres fizetést ígérnek. A munka maga nem nehéz, de vannak benne olyan dolgok, amik az ember magáneletébe beleszólnak. Ezt nehezen viselem.
A másik egy közösségszervezői, támogatói, szociális munka. Ugye ez kezdődik, úgy hogy a Lidlben többet keresnék, dee az évekkel jön a fizetés is. Nagyon élvezem már most kicsiben is, mert szeretem az embereket nagyon. Ez az a hely, ahol viszont a burn out jellemző
Egyébként nem a gyakori alapján fogok dönteni nyilván , viszont nagyon tetszenek, a különböző nézőpontok, úgyhogy köszönöm mindenkinek, írjatok még, mindenkire kíváncsi vagyok.
Már most mondom hogy ne legyen meglepi nem nettó 450-500 de bruttóban sem fogod megkapni...
Ígérgetés az egy dolog.
Illetve a feltételeket nem mondták el hogy ez olyan kiemelt dolog hogy csak 1-2 embernek lesz ennyi a többi 200 -at esetleg vagy max 300 at fog kapni. Nettó, mindennel együtt.
Szociális munkás az nagyon hasznos, csak évek múlva se lesz fizetésed. Meg hát a magyar állam ha marad minden ahogy most van akkor szépen lassan leépíti ezt a szektort.
Lidl... Hát igen. Nyugaton úgy működik alapvetően hogy melózni kell a jobb fizetésekért. Azaz vannak elvárások is szép számmal, és teljesíteni is kell. Lidl hozta ezt a hajtós stílust.
Nem ígérgetés egyébként. Hosszú távon jöhet a burn out a szociális szférában, de biztos vannak már technikák ra, hogy ne legyen. Szerintem a pihentetésnek kéne a középpontban lenni, de a magyar módi az inkább az, hogy addig hajtjuk amíg bírja.
Nem félek egyébként attól, hogy éhen halok, pénz az mindig lesz. Max attól félek , hogy megbánok valamit, boldogtalan leszek meg attól, hogy nem jutok el Dél - Amerikába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!