Miért van az, hogy a család azt mondja ne kövesd az álmaid, az összes barátom és, akik ismernek meg azt, hogy kövessem?

"Csak azt érzem, hogy pénz az mindig volt és mindig lesz elég, mert mióta felnőttem ezt tapasztalom.

Mikor mezei recepciós voltam, volt olyan év, hogy négyszer mentem nyaralni - túrázni külföldre. Van egy életszínvonal, amit simán lehet hozni, főleg gyerekek nélkül."

Ahha, és akkor azt mondd meg nekem, hogy mondjuk egy világválságban hogy is fogsz megélni a tartalékaidból munkanélküliként? Vagy öregkorodban miből is fogsz életben maradni? (nyugdíjból tuti nem)... Vagy ha kiderül, hogy valami betegséged van amire a gyógyszerek és az orvosi vizsgálatok egy vagyonba kerülnek, hogy is tervezed intézni? Vagy ha útközben meggondolod magad és mégis szeretnél gyereket, majd egy albérletbe fog születni és egész gyerekkorában cikizik, mert nem kapja meg amit a többiek? Még sorolhatnám...

Én olyan szakmát választottam, ami nem fizet jól, mert nekem az volt "a" Hivatás.

Imádtam és imádom a mai napig, és fáj a szívem, amiért már nem dolgozhatok benne, de egyszerűen muszáj voltam otthagyni, mert nem lehet éhbérből előrébb jutni.

31 múltam, albérletben nyomorgok azóta is, esélyen sincs előrébb jutni, mert anno hoztam egy rossz döntést, és nem hosszú távon gondolkodtam. Pedig nekem olyan volt az egyetem, hogy igen, hazaértem!, és támogatott a család is, hogy azt tanuljam, amit szeretek.

Most már van egy olyan állásom, ami többé-kevésbé jól fizet, de csak az van bennem, hogy hol lehetnék mostanra, ha anno egy ilyen helyen kezdek dolgozni. Nem ilyen életem lenne, az biztos.

Először is jó volna tudni mi az amit szeretnél és mi az ahova most jársz, bár mivel írtad, hogy egyenruhás így vagy Nemzetvédelmi Egyetem vagy Rendőrtiszti.

Amúgy ha saját magad finanszírozod a képzést akkor megfelelési vágyad van, hogy nem tudtad azt mondani a családodnak, hogy te ezt nem akarod.

Azért komoly dolog ez, tudod mikor kész vagy az egyetemmel ott az életedre teszel esküt. Szerintem ebbe az egészbe valami nem klaffol.

Egyébként az közalkalmazotti bértábla alapján fizet szerintem, szóval a pénz ebben a szakmában sem olyan. Vagy lehet én értek valamit félre.

Egyébként másképp kéne nézned a szüleid tanácsát. Válasz olyat ami érdekel és pénzes szakma, mellette foglalkozz azzal amivel szeretnél.

De te tudod. De ráerőltetni szakmát a másikra hülyeség, utána meg a rád bízott emberek isszák meg ártatlanul a levét, akiket esetleg védened kéne. Ez komoly felelősség ha nem akarod akkor lépj ki.

Meglepően jó válaszokat kaptál. A barátaid és a szüleid között az a nagy különbség, hogy a barátaidat az érzelmi olal érdekli jobban és kevésbé foglalkoztatja őket a Te anyagi biztonságod. A szüleid elsősorban anyagi biztonságban szeretnének tudni, mivel jelenleg is ők a felelősek ezen a téren. Nincs jó, vagy rossz oldal, csak mások a nézőpontok, de azt Neked kell mérlegelni, számodra melyik a fontosabb.

Az alábbiakat gondold végig függetlenül attól, mit mondanak a szüleid és a barátaid:

Le tudsz-e mondani az anyagi jólétről azért, hogy azt csinálhasd, amit szeretsz?

Megnyomorítja-e majd az életedet az, ha egy "nem szeretem, vagy kevésbé szeretem" munkát kell végezni, de ennek fejében anyagilag biztonságban lehetsz?

Egyébként, ha elvégzed az NKE-t vagy a jogot vagy a mittoménmit, akkor dolgozol benne, és közben a másik szakmát tanulod/részben műveled hobbi keretében, és akkor kiderül, hogy csinálni akarod-e.

Akkor eldöntöd, hogy félreteszel pénz és átképzed magadat vagy maradsz, ahol vagy.

29-es csak az a baj, hogy ha az NKE-n tanul és utána ebben dolgozik, hogy ő ezt úgy csinálja, hogy nem akarja, az előbb utóbb árt nem csak neki, de a rábízottaknak is.

Én a legnagyobb jóindulattal mondom, ha nem érzed az elhivatottságot ebben a szakmában, akkor hagyd ott. De ez csak az én tanácsom.

Van több pénzes civil szakma, még egyetemet se kell hozzá tanulnod, és mellette meg foglalkozhatsz azzal amit szeretnél. De a döntés a tiéd, én csak leírtam, hogy ha ilyen egyetemen tanulsz az nem jó, ha így viszonyulsz a hivatásodhoz, ami neked igazából nem is hivatásod, hiába hogy ott tanulsz. Nagyon nem jó.