Hogy szólítjátok a nagymamátokat? Vagy a gyerekeitek a nagymamájukat? Nagy kérésem van?

Én Maminak-Papinak hívom anyámékat (a gyerekeim is). Egyszer még kisebbkoromban megkérdeztem anyámat:

-Nem zavar hogy nem anyának hívlak hanem Mamának?

-Hogy zavarna mikor a Mama a legszebb szó a világon?

A NAGYanyámékat Nagyinak hívtuk.

Mama és papa volt nálunk is.

Volt egy tanárom, aki ha anyámról érdeklődött a suliban, mindig a mamámat kérdezte, és én sose értettem, hogy mit akar a nagymamámtól. :)

De amúgy szokás kérdése, szerintem a mama/nagyi kombóval sem lenne gond, csak ha anyóssal ilyen a viszony, akkor nyilván nem fogja tartani.

Testvérem a nagybátyánkat Isti apunak hívja a mai napig, pedig felnőtt ember.

Ismeretségi körben is van, aki a szüleit hívja mamának és papának. Nagyszülők Mari nagyi, Józsi papi, Kati nagyi és Jani papi.

Nem tök mindegy, a nagymamának, hogy őt hogy hívják?

És a kismamák miért nem kisanyukák? Ha már ennyira fix néhány válaszolónál, hogy a mama a nagyszülő.

Mamának, természetesen, hiszen az!

Hogyan képzeled el, a te unokáid hogyan szólítanak majd téged? Csak mert erre, hogy ilyen esetben hogyan kell azt nyilván te tudod!

Vagy mondd azt a gyereknek, hogy a nagyanyót hívja anyának, ha már te cserélhettél akkor ő miért ne?

Gondolom elég fiatal lehetsz, hogy gondolkodásod ilyen gyerekes...

Ettől függetlenül, szerintem semmi baj azzal, hogy a gyereked mamának hív, én ismerek olyan családot, ahol a gyerekek mamának szólítják az anyjukat, pedig már felnőtt nők, az egyik, 26 a másik 32. Maminak szólították a nagymamájukat. Én a nevükön szólitom mindkét nagymamám, ehhez szoktam hozzá. Viszont az tény, hogy ez a két eset ritka. A gyerekek általában mamának és papának szólítják a nagyszüleiket, anyának és apának, vagy anyunak és apunak a szüleiket. Ha úgysem találkoztok olyan sokat a nagymamával, akkor hagyd, hagy hivassa magát úgy ahogy akarja, vagy nagyon nem tudsz megbékélni a helyzettel, mond a gyereknek, hogy hívja nagyinak a nagymamát.

Vihar a biliben. Irigylem, hogy ez a legnagyobb problemád.

Hagyd, hogy úgy szólítsa őket, ahogyan a kicsi szíve kívánja. Idővel változik.

A lányom engem az elején mámának, az apját tátának szólította. A nagyanyjait Klári mamának, a másikat dombi mamának (egy xdombnak nevezett lakóparkban lakott).

Később már anyu-apu lettünk, a mamáknál lemaradt a mama, Dombi és Klári maradtak. A kutyát nem zavarta.

Nálunk a anya,az anya,anyuci,az apa, az apa,apuci, az egyik mama nagyi, a másik mama.

Mikor gyerek voltam az anya az anya volt, apa az apa,az egyik mama Zsuzsimama,másik Borosmama, az egyik nagypapa,papa volt a másik papó.