Hogy szólítjátok a nagymamátokat? Vagy a gyerekeitek a nagymamájukat? Nagy kérésem van?

Te nem a mamája vagy, hanem z anyja,, a nagyszülők a mama-papa.

Mi anyu-apu vagyunk, a nagyszülők a mama-papa.-

Ha ti így szoktátok meg, hogy ti szülők vagytok a papa-mama, akkor persze jogos, az anyós (pláne ha szőkőévente néz rátok), akkor alkalmazkodhatna....

De úgy alapvetően nekem ez fura. Én is ahhoz szoktam, hogy a szüleim az apa meg az anya. A velünk élő nagyszüleim voltak számomra a mama és a tata (nem papa!). A nem velünk élő nagyszüleim meg a "Kovács" mama és a "Kovács" tata.

És nagyinak, nagymamának, nagytatának, nagypapának nem szólítottam senkit. :)

Nálunk így volt.

Nagymamát és nagypapát csak akkor mondtam, amikor másnak beszéltem róluk, és konkretizálni akartam, hogy kiről is beszélek, mivel már gyerekkoromban is tudtam, hogy más a mama alatt érthet anyát is, stb....

Szóval én értelek, nem gáz a szokásod, nálatok ez van. Nekem kicsit fura, ennyi.

Én mamának, papának hívtam a szüleimet kicsiként, ezért a nagymamákat nagyiztam.

Nagyizom a mai napig, sőt, mindenki Nagyinak hívja őket, ez az új keresztnevük a családban :)

Emiatt, mert a Nagyi nálunk konkrét szeély, az anyukám Mama lett a kislányomnak. De ő anyának hívott mindig.

Az unokaöcsém is mamázta az édesanyját, náluk is nagyi a nagyszülő.

Ha nálatok a családban a mama te vagy, akkor a nagyszülőt máshogy kell nevezni és kész.

Nyilván, mivel nem vagytok jóban, ez kiváló konfliktusforrás kettőtök közt.

Ez a szitu azért alakult ki, mert keveritek az angol és magyar elnevezéseket - angolul mum, mama, magyarul viszont anya!

A nagymama rövidítése pedig a mama.

Úgyhogy most már legyen a nagyi a NAGYmama, mert a másikat nehéz lenne kinevelni a gyerekből.

Nem jogos a ragaszkodásod. Ő a mamája.

Én mamának és papának szólítottam a nagyszüleimet. És a gyerekem is is mamának és papának hívja a nagyszülőket.

Nekem fura, hogy valaki a szüleit hívja mamámnak és papának. De a ti dolgotok. Nyilván nem egy tragédia.

Viszont mástól ne várd el, hogy szintén így tegyen, főleg, hogy nem ez a megszokott.

Mamának és papának szólítom őket.

A gyerekeim a nagypapákat papinak vagy papának.

A nagymamákat vagy mama/mami, ritkán nagymami.

Még ritkábban hozzáteszik a nevüket és úgy mama/papa.

A dédiket csak dédimama/mami, dédipapa/papi.