Az egyik gyermekem haragszik, mert kevesebbet vigyázok a tőlük való unokára, vita, veszekedés van ebből. Mit csinálhatnék másképp?
Két gyermekem van, és majdnem egyidőben születtek az unokák is, a kisebbik gyermekemnél már kettô van.
A helyzet a következő: a nagyobbik gyermekem mindig problémás életű volt, nem is akart saját gyermeket, becsúszott náluk megtartották. Utána rájöttek, hogy nem olyan jó buli, így mivel közel laknak hozzánk (10 percre), már születése óta elkezsték áthordani, hogy vigyázzunk rá kicsit, egyre többet, ebből az lett, hogy most már 7-ből 5 napot nálunk van az unokám, sokszor egész hétvégén. Nagyon sajnálom őt, mert a szülei nem foglalkoznak vele, nem adnak neki normálisan enni, nem fürdetik meg, koszban laknak, nem is értem, a gyerekem fejével többször beszéltem, de nincs változás. Ő mindig ilyen volt, felelőtlen, rosszul élő, végtelenül sajnálom az unokám, úgy voltunk vele, hogy legalábh itt eszik, alszik normálisan, jó helyen van.
A másik gyermekem viszont nagyon megharagudott ránk, azt mondja, kivételetünk, a másikat jobban szeetjük, az ő gyerekeit háttérbe helyezzük. Ez nem igaz, de egyrészt messzebb laknak, nem messze, de azért ahhoz igen, hogy csak úgy átugorjanak mindennap, másrészt nehezményezik, hogy bármikor jönnek, itt a másik unokám is, és hogy vele is kell foglalkozni nyolván, hisz kicsi még, azt mindják, sosincs olyan, hogy az övékkel foglalkoznánk.
Sajnos a férjem, a nagypapa valóban kivételez, ezt be kell látnom, másképp viselkedik a nálunk sokat járó unokával, kértem, fejezze be ezt legalább a gyerekek elött, de idős már, azt látom, fel sem fogja.
Igen, beismerem, nem vigyázunk ötödannyit sem a másik unokára, nem megyünk gyakran emiatt, hogy itt van minsig nálunk, mert korábban azért is haeagudtak, ha úgy mentünk hozzájuk, hogy vittük a nálunk lévö unokát is. De mit tegyek, mondjam, hogy menjen haza, ne hozzák, mikor otthon meg lehet, hogy még egy normális tál ételt sem kap?
A gyermekeim is összevesztek emiatt, a kisebbik számon kérte a nagyot, az meg tette is alá a lovat, azt hazudta, mit k3rjük, hogy mindig hozza az unokát. Most a kisebbik gyermekem dacból, harafból már alig jön a párjával, nem kérnek a segítségből, mininalizáltàk a kapcsolatot.
Azt érzem, két tűz között vagyok, én minden unokám ugyanúgy szeretem, de kétfele szakadni nem tudok, nem tudom, mit tegyek, hogy oldjam meg.
Ez annyira tipikus: van egy családban két gyerek, az egyik jobban odateszi magát (gyereknevelésben, anyagiak megteremtésében stb.), a másik tesz mindenre. És akkor az aki odateszi magát azt látja, hogy a szülő mindenben a másikat támogatja (őt pénzeli, az ő gyerekére vigyáz stb.). Igen idegesítő dolog.
Szerintem nem is azt várná a lányod, hogy az unoka 7-ből 5 napot nálad legyen. Hanem, hogy vele is foglalkozz, időnként vigyázz rá, legyen idő, amikor vele foglalkozol (a másik unoka nélkül).
De ha otthon a másik gyerek valóban nem kap enni, akkor vidd az ügyet jogi útra. És ha az tisztázódik, akkor ez a szitu is más színezetet kap.
20-as, talán ha nem lepasszolná a két gyerekét a kisebbik lánya, hanem EGYÜTT lennének a 3 gyerek, a kettőnek az anyja és a nagymama, akkor nagymama is be tudna vállalni 3 gyereket. Ha mindet ráhagyják, hogy a kisebbik lánya is héderelhessen, mint a nagyobbik, akkor persze, hogy sok a 3 unoka egyszerre a nagymamának.
Két döglusta, haszonleső lánya van a kérdezőnek. Nem egyformák, de egyformán lusták és haszonlesők.
"(a másik unoka nélkül)."
És miért baj, ha ott aqz unokatesó?
23
A másik gyerek örüljön, hogy normálisabb szülei vannak, és nincs szükség arra, hogy heti 5 napot a nagyinál legyenek. Hidd el, a nagyiék is szeretnének néha pihenni, csak sajnálják a másik kicsi unokát. Nem a gyerekeiről szól a dolog, nem arról, hogy mindneki grammra ugyananyit kapjon, hanem az unokáról.
A kérdező gyakorlatilag neveli az unokát.
Normális ember nem hisztizik ilyen helyzetben, hogy de én is ugyanannyi figyelmet kérek mindenből.
És még mindig nem értem, miért baj, ha ott az unokatesó. Én imádtam az uncsi tesóimmal játszani.
26os...ohh bocsi nem tudtam hogy te is 10 év alatti vagy mint jó eséllyel a kérdező gyerekei... Felnőttként másabb. Nekem gyerekként nagyon rosszul esett hogy öreganyám a másik unokájával több időt töltött. Aztán meg a vénasszony vertyogott hogy nem hívtam meg ballagásokra, nem ismerte meg a barátomat csak 1 év múlva holott a másik nagymamám mindenhol ott volt stb. Igen csakhogy a nagymamám szeretett és foglalkozott velem normálisan. Ez meg nem értette mi a baj és miért nem szeretem. Évi kétszer összefutunk valami rendezvényen próbál jópofizni én meg elhajtom. Kb ennyi a kapcsolatunk 30 éve.
És érdekes a másik kettőt nem sajnálják hogy nincsennek anyai nagyszüleik?
28
Te nagyon okos! Most a másik gyerek is menjen oda heti 5 napra? A idős nagyszülők meg szakadjanak meg, mert a gyerek egy hiszti királynő?
Normális ember felfogja, legalább felnőttként, hogy nem azonosak a viszonyok. Ebben a helyzetben. A te sztoridat meg nem ismerjük, teljesen felesleges volt felhozni.
27: "állampolgári kötelességed lenne a gyereked feljelentése"
Ez akkora marhaság, hogy hosszan röhögtem rajta.
A tény ezzel szemben az, hogy a gyerekét nemhogy nem köteles senki semmilyen okból feljelenteni, de még ha büntetőügy zajlik ellene, akkor sem köteles a gyereke ellen terhelő vallomást tenni. A jogalkotóknak (noha időnként szidjuk őket) több józan eszük van, mint egyes gyakoris válaszolóknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!