Hazakényszerültünk nagyszülőkhöz, pokol az életünk, hiába próbálok mindent a jó kapcsolatért, hiába?
A lányom apja tavaly tél elején otthagyott minket a kislányommal albérletben, 10 napom volt kiköltözni. Más opció anyagiak és jogi kérdések miatt sem volt, mint hogy "haza" jöjjünk. Nyilván nem örökre, csak míg talpra állunk. Krónikus beteg vagyok, idén volt több kórházi kezelés, ahová anyám csak egyszer jött be két hét alatt, akkor is csak elhordani mindennek és de szívesen wellnessezne itt. Aktívan keresek munkát, görcsösen szinte, de egyelőre csak olyan van, amit fizikailag nem valószínű hogy bírni fogok, újabb sérülés, akkor annyi. Minden reggeltől estig végighallgatom a válogatott szitkokat, rikácsolást, mindenkit szid, csak úgy lehet vele barátkozni, ha te is szapulsz valakit, de nem stílusom. Patkány, élősködő, szemétláda, belőlem ember nem lesz, selejt vagyok, én vagyok a ház ura, az van amit mondok, nehéz visszaadni. Ha kidobok egy műanyag ceruzatokot, akkor is minősíthetetlen stílusban ordít. Hazajön, az első hogy belénkkössön. A gyerekemet
nem engedi nevelni, úgy viselkedik mintha ő lenne az anyja. Vele is kiabál, őt is lebassza, bár én irritálom leginkább. Meg is mondta tisztább pillanatban, hogy nem csináltunk semmit, ő dühös és engedjük őrjöngeni..szépen mondtam hogy ez nem megoldás, de semmi.
Tudom, szülő nyakára költözni gyerekkel, biztos bennem is van hiba, de már akkora a bűntudatom, mint a Mount Everest. Tudom, hogy elbasztam, rosszul válaszottam, most betegen, munka nélkül itt vagyok és hiába vagyok motivált, nagyon fogy az erőm. Pedig a Picinek is békét szeretnék. Mit lehetne kezdeni, hogy a szüleimmel jobb legyen a viszony? Apámat azért nem írtam, mert nem beszél velem, csak káromkodik ha lát és anyámat hergeli ellenem(nagy az áthallás:/)
Nagyon szeretnék ebből kimászni, és hogy igazi szeretet uralkodjon a családban.
Ez egy vén szekatúra, egy házban ilyennel nem lehet élni és ő ezt nem is akarja!
Ennek ellenére, ha megis élhető valamennyire az élet mellette, ha mégis van lehetőség a feltöltődésre, akkor maradj ott, ameddig talpra tudsz állni!
En is ezt az utat jártam amit te, azert mondom, tapasztalatból!
A gyereket megviseli az anyaotthon, a kiszakadás a megszokott környezetből! Ez a környezet se idealis, de ha meg tudod védeni anyádtól, es kötelességed is mint anya, akkor maradj ott, amíg találsz megoldást!
Anyádnak szüksége van a vitára, hogy tudja kiadni a negatív érzéseit valakire, “megszállott”, mintha egy negatív entitás irányítaná. Ez így is van. Amikor vitázol vele, visszakiabálsz, eteted ezt a negatív energiaforrast es taplalkozik a te dühöddel, fájdalmaddal!
Próbálj meg ne reagálni, mondd azt, hogy ezt a negatív energiát nem fogadom!
Sajnálom a helyzetet! De a gyerekedről ne mondj le, mert sosem leszel boldog, es mindig a lelked sírni fog, az már élet nem lesz!
"Hazakényszerültünk nagyszülőkhöz"
ILYEN NINCS! Egyszerüen csak kényelmesebb a nyakukra menni, mint megoldást keresni.
Érdekes módon, akinek "nincsenek kéznél" nagyszülök, meg tudják oldani másként is!
Milyen betegséged van? Azt én se tudom elképzelni, hogy értelmiségi munkához mért kell fizikai erő. Mi a végzettséged?
Az apától ugye kapsz tartásdíjat?
Anyaotthon, a görög katolikus az az? Ebben a mételyben ne maradjatok.
Látom a 20 as be van indulva, több választ is írt, hogy “add örökbe a gyereked”, “menj külföldre”, “ en se örülnek ha a felnőtt lányom hazaköltözne” te egy fertő, empátia nelküli lény vagy, nem ember.
En egyet kívánok neked : DUGULJ EL!
En ha ilyen helyzetben lennék mint a kérdező anyja (van egy 17 éves lányom) örülnék, hogy lehetőségem van segíteni az unokámon és a gyerekemen!!!!
Hogy megadta a sors a lehetőséget erre, hogy mielőtt felfordulok, kaptam egy ajándékot a sorstól, hogy TUDOK rajtuk segíteni es nem hányódnak idegen helyeken, hogy kihasználják őket!
De ez én vagyok!
Miert zavarna a gyereksírás!! Nem idegen! És még az sem zavar! Ezért van a család!
Miert 65 evesen a műbráner kollekcióbal kene foglalkozzak vagy a helyi alkoholisták összegyűjtésével, ezt jelenti élni az életet?
Rohadékok!
"Látom a 20 as be van indulva, több választ is írt, hogy “add örökbe a gyereked”, “menj külföldre”, “ en se örülnek ha a felnőtt lányom hazaköltözne” te egy fertő, empátia nelküli lény vagy, nem ember."
Te beteg vagy. Én írtam, egyszer az örökbeadást, és a többi kommentet, amiket itt felhozol, nem. Olyan elképzelhetetlen, hogy más is hasonlóan gondolja?
Te meg ontsad magadból a marhaságot a kérdezőnek, azzal ő nincs kisegítve. De persze, ne mondjon le a gyerekről, mert boldogtalan lesz, hogy a gyerek milyen boldogtalan, pszichés prbolémás lesz ilyen közegben felnőve, az nem számít, mert azt csak megcsinálni kellett, a lényeg, hogy anyukának jó legyen, a gyerek érdeke meg le van tojva.
Ez meg tök irreleváns, hogy te segítenéd a gyereked és unokád, én is azt tenném, de a kérdező anyja meg nem, és ez itt a lényeg.
Az anyósom is pont így volt az anyjával. Többször hazakényszerült a legkisebb gyerekével és a kezdeti kedveskedés után mindig ez lett. Mindig összeállt valakivel és nem jött össze, akkor vissza. Gondolom ő ezt látta menekülő útnak.
Aztán egyszer megismerkedett valakivel és elköltözött, azóta is együtt vannak. Már a férje a pasi tizenéve, lett közös gyerek is. Viszont a szüleivel megszakított minden kapcsolatot, ezért az ocsmány bánásmódért.
Nem azt tanácsolom amit az anyósom csinált, de ez is egy lehetőség.
Mindig van kiút, ne add fel, már csak a gyerek miatt se. Ha veled valami történik őt ezek nevelik fel, ilyen undorító bánásmóddal.
A munkahely az egyetlen lehetőséged sajnos. Csak ha az lesz, akkor tudsz lépni tovább.
Mennyi idős a gyerek? Az apjához nem mehet, amíg össze szeded magad?
Milyen krónikus betegséged van?
26os a kérdezőnek se csupasz picsuszra kellett volna szaporodni. Nehogy már az anyja legyen a szemét, épp elég hogy a nyakára ment pujástól és el kell tartania őket. Tegye a két kezét össze hogy mehettek a mamahotelbe.
Kérdező, hacsak nem vágták le mindkét kezed és lábad és emellé nem bénultál le nyaktól lefelé, akkor hogy nem találsz munkát csak kifogás. Kollégám Sclerosis multiplexel dolgozik, ellátja magát és a gyerekét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!