Hogyan lehet túllépni ezen, ha felnőttként rádöbben az ember, mennyire elrontották a szülei az életét?

Na szóval mikor elolvastam amit írtál magamra ismertem részben, nekem is borzalmas családi hátterem volt még annàl is rosszabb amit leírtál.

Igen iszonyú nehéz, nekik kéne példát mutatniuk!

És az emberek csak pofázni tudnak hogy jaaj az annyira nem volt rossz stbstb… pedig az hogy mifolyt a négy fal között azt csak te tudod!

És az hogyha a szülő nem egy biztos pont hanem inkább taszít és csak a negativitás ömlik belőle az nem normális!

Nagyon nehéz lehetett és átérzem, sajnállak de viszont, az jó kifogás hogy emiatt nincs karriered stb…

Igenis lehet, én jogiegyetemre mentem úgy hogy 0 támogatást kaptam és iszonyú gyerekkorom volt. De megcsináltam mert pont ez adott erőt hogy ki tudok törni innen!

Te is megtudod valósítani az álmaidat, csak tudd hogy a világ leggazdagabb embere is 40 éves korára lett az aki, addig csak küzdött! Küzdj az álmaidért mert megtudod csinálni és ne kifogást keress hanem tedd meg azt az óriási lépést, ha elcseszett gyerekkorod volt akkor alapozd meg a további életed hogy ne ilyen legyen. És értékes vagy ezt jegyezd meg!!!!!!!!!!! Viszont küzdj és ne keresd a kifogást hogy miért nem vagy az aki lenni szeretnél mert kifogás mindig lesz! Szép jó éjszakát neked! És remélem pozitív leszel! Menj el egy pszichológushoz, nagyon ajánlom nekem ő volt aki segített mindezt feldolgozni és átgondolni és megadni a löketet!

Vagy írd le egy papírra hogy mi fáj aztán azt hogy mit akarsz elérni hogy éreznéd magadat jól például hogyha más munkád lenne akkor gondold át hogyan tudnál lépni, és ha nagy lépés is tegyél érte! Az élet hosszú később ha visszagondolsz akkor bánod meg hogy nem léptél. Szuper vagy és lehet össze vissza írtam de fogadd meg és jegyezd meg! Értékes ember vagy szuper és tudsz lépni, nem a gyerekkorod dönt erről már nem vagy gyerek és ne foglalkozz más véleményével!!✊🏻✊🏻😘

A második válaszoló vagyok, én körbekérdeztem illetve véleményeket olvastam. Aztán felhívtam megbeszéltem vele egy időpontot és az első alkalom után leszűröd hogy a pénzed vagy az épséged kell-e neki!! Nem mindig a legdrágább lesz a legjobb!

És tényleg szedd össze magadban hogy mi az amit elszeretnél érni! Bármi amire vágysz és gondold áT hogyan tudod megvalósítani!!!

Emlékezz, fontos vagy és értékes és bármit eltudsz érni!😘

Sok pozitivizast!!!

#2

Ez mind szép és jó,amit leírtál,de gyakorlatilag a sérült családból jövők nagy része nem fogja bejárni ezt az életutat,ugyanis a társadalmunk a versenyre épül,aminek első lépcsőfoka az,hogy milyen családba születünk.

Na,már most hiába tanulsz te bármit is,ha nem normális a személyiséged,és ezt mások megérzik a büdös életben nem fogsz előrelépni,karriert építeni,mert sosem fognak téged választani,egy sérült embert,akinek gyerekként ronggyá taposták az önbecsülését.

Hogy is lenne mondjuk vezető ember egy olyan ember,aki nem tud döntéseket hozni,nincs önbizalma,hanem mondjuk olyan dolgok befolyásolták az életét,mint az érzelmi zsarolás,lelki terror,stb?

Az ilyen emberek egy torz szemüvegen látták a világot gyerekként,nem tudtak racionálisan gondolkodni sokáig,mert mindenki abból indul ki,hogy az a normális,amit otthon lát.

Ha neked 30 évesen pszichológushoz kell járnod,akkor az már arra lesz jó,hogy valahogy túl éld a hátralévő életet,magyarán azért maradj meg a talpadon.

Más 30 évesen megalapozza az életét,van,akinek meg 30 évesen kell megtanulnia azt,amit más 15 évesen helyesen megtanul,normálisan alakul az önértékelése,céltudatosan él.

Hogy lehetnek már a jó állásért olyanokkal versenyezni,akik normális családban nőttek fel?

Nekik csak annyi volt a dolguk,hogy tanuljanak,fejlesszék magukat,másoknak meg el kellett viselni agresszív,bolond családtagokat.

És lehet mondani,hogy lehet menni koliba,csak az a baj,hogy pont azért leszel szociális fóbiás,fogsz félni az emberektől,mert gyerekkorodban ez rögzül beléd,és a koli az utolsó,ahol te lakni tudsz.

Utolsó: ez nem ennyire "fekete-fehér", ahogy vázoltad.

A múltat fel lehet dolgozni, amit előzőleg Kérdezőnek a válaszolók javasoltak, azok nagyon jók.

Ismertem nehéz körülmények közül érkező embert, aki sikeres lett, hónapokig hallgattam egy műsort, ahol ilyen történeteket mutattak be, nem egy lett közülük vezető, lelkileg is erős és nem vitte magával a negatív mintát az ő családjába, családalapítás után.

Kérdező: ne foglalkozz azzal, hogy pályaválasztáskor is mit mondtak, mert ha bántottak és úgy érzed: nem számíthattál rájuk, akkor nem hitelesek ilyen szempontból sem.

#9

Én tapasztalatból írom,amit írok.

Ahhoz,hogy eljuss oda,nagyon korán kell felismerni,hogy baj van a gondolkodásodban,mert rossz a minta.

Ha 20 évesen rájössz,talán még van esélyed behozni a lemaradást.

De ismerek olyat,aki 30 éves,3 diplomája van,mégsem veszik fel sehová dolgozni,ami a végzettsége,mert látszik rajta,hogy sérült.

Az anyja a mai napig csicskáztatja otthon,nem tanult meg leválni,és ő nem is látja,hogy ez nem normális.

Lehet majd 40 évesen rájön,de akkor már késő lesz,és valami alja munkán kívül mást nem fog végezni.

Itt rengeteg embert olvasni a családi kategóriában,akik 20-on évesek,vagy 30-asok,de a szüleik állandó kontroll alatt tartják.

-Erőltetik,hogy milyen szakmát válasszon

-20 évesen nem lehet párkapcsolata

-25 évesen nem mehet el bulizni,időre haza kell érnie,be kell számolnia hol jár

-30 évesen ha el akar költözni,akkor "jaj mi lesz velem egyedül" szülő

-35 évesen ha elköltözött naponta hívogatják a szüleik.

-A szüleit a párja elé helyezi.

Na,most az ilyen emberekből milyen vezető lehetne?

Az állásinterjúkon tudják hogyan kell kiszűrni az ilyen embereket,milyen kérdéseket kell feltenni.