Jogosan érzem bűnösnek magam, hogy nagypapámat idősek otthonába adtuk?
Nem te adtad be.
Én ápoltam évekig beteg családtagot, nagyon nehéz, de nem kérdés, hogy újból vállalnám. Én a szüleimnek mondtam, számíthatnak rám, amíg korukhoz mérten OK a szellemi állapotuk. A demenciának azt a fokát, hogy pl. nem ismer meg az illető vagy önveszélyes, nem vállaltam volna én sem, de láttam példát ilyen beteg otthonápolására is, de az nem egyszemélyes feladat volt.
Ennyiből azért nem lehet tudni, milyen állapotban van, mire lehet számítani, milyen segítséget lehet igénybe venni stb.
110. Tehat labujjhegyen... amit az előbb tagadtal...
Amúgy ilyen helyzetben neked felallna? Kötve hiszem...
Akkor élj úgy mindenben mint 100éve!!
Ne legyen mosógeped, fűts szénnel, ne legyen autód, kapálj, termeld magadnak a húst, élelmiszert....
#105ös vagyok
Nem olyan fokú nála a demencia, hogy ne értsen a kérésünkből, amikor időnk engedi vagy mi megyünk, vagy a két család viszi magához pár órára. Elmondása szerint akármit meg főz ha leteszik elé a receptet, viszont ha kérjük csináljon egy omlettet, hirtelen nem áll össze a kép, tűzhelyet azért nem használ mert már nem igazából főzni is elfelejtett, de tudja hogy melyik étel hogy készül, tehát követhetetlen a gondolkodásmenete.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!