Unokatestvérként milyen jogaim vannak és mit tehetnék ez ügyben?

Szerintem nem szabad ennyire belefolynod a magánéletükbe. Egyszerűen ezek a belső dolgok nem tartoznak rád. Ne haragudj de ezt minden rosszindulat nélkül írom. A nőnek joga van tovább élni az életét. Nevel egy gyereket aki nem az övé, neveli a 3 kicsit. Öngyilkos lett a férje. Nem tudhatjuk miért menekült a pasi karjába. De jogilag szerintem lehet ilyen, megteheti. Te ezekbe nem szólhatsz bele. Enged is a gyerekkel találkozni. Nem bántalmazza, molesztálja a gyereket, nem terrorizálja, eltartja, gondolom ellátja. Innentől kezdve a gyámügy semmit nem tehet. Elégedj meg a heti 1-2 óra találkával, ha idősebb lesz megy majd hozzád magától is. Beszélgess vele az apjáról sokat, de a nőre ne mondj semmit, csak vigasztald a lányt. Még mindig a nő a legkülönb ebben a történetben, mert nem lett öngyilkos mint az apa, mikor tudta hogy nincs anya. Neveli más gyerekét viszonylag normálisan. Hidd el hogy a gyámügy még sokkal komolyabb dolgokért sem emeli ki a gyereket a családjából. Azt nézik hogy megvannak e az alapvető dolgok, nincs bántalmazás, ugyanaz a környezet. Ha nálad vagy más rokonnál jobb helyen lenne a gyerek, akkor nálatok lenne. De a gyámügy jól döntött. Szerintem neked az unokatesódat kellene hibáztatni nem a nőt. Itt csak is ő a hibás, elhagyta a gyerekét, mikor nem élt az anya sem. Nem a gyerekének kellett volna az elsőnek lenni? Miatta élni?

Sajnos nagyon elfogult vagy az unokatesóddal szemben. A nőt hibáztatod mindenért, holott az unokatesód a hibás, senki más. Sem te, sem a nő. Ha ez mind fordítva lenne, és a nő lenne a rokonod nem így állnál a dolgokhoz.

Szerintem higgadj le, ne akard megmenteni a lányt. Nincs mitől. Segíts feldolgozni neki az apja halálát. Támogasd a nőt, mégis csak ő neveli, le a kalappal előtte. Én sem örülnék neki ha az otthoni dolgaimat a gyerek kiteregetné. Amúgy ha megnézed a válaszok többségét, 1-2 kivétellel mindenki egyhangúlag -ki szépen, ki csúnyán- azt mondja, hogy jó helyen van a gyerek. Nem fogsz nekünk hinni, mert nem akarod átlátni a dolgot. De kívül állóként reálisabbak vagyunk mint te.

"A kislányt pedig hogy hozzam el magamhoz ha jelenleg épp ezért küzdök? Hogy ne csak egy két órát láthassuk egymást, hanem részt vehessek az életében és vigyázzak rá."

Talán adj annyi bizalmat a nevelőanyjának, hogy türelemmel megvárod, amíg ígérete szerint többet lehetsz vele. Ajánld fel, hogy vigyázol mind a négyre, ha dolga van, vagy csak ki akar szabadulni egy kicsit - mindjárt tudná diszkrétebben kezelni a pasiügyeket.

Értem én, hogy átéltél sz..r dolgokat, pont ezért meglepő, hogy semmi empátiát nem látok tőled az özvegy és a 3 kicsi felé, mintha csak a nagylány érdekelne.

"aki szerint normális, ha egy nő 2hónappal a férje halála után hazaviszi az új pasiját a gyerekekhez?"

Altalaban ennek a fele sem igaz, akinek problemaja van az erosen torzitott kepet ad a valosagrol.

Amugy meg az hogy en nem tennem meg nem jelenti azt hogy jogom van barkit is megitelni aki megteszi. ezt mondjuk eleg sok ember egyaltalan nem is erti.

"tett már ilyesféle kijelentést a kislány hogy milyen jó volna velem elmenni és velem élni. "

Hat persze, kamasz, te meg nem korlatozod mert az nem a te dolgod. Ennyit azert ertened kellene magadtol is.

"de miért kell ilyen hamar haza vinni az új férfit, ráadásul befektetni apa helyére, aki csak 2 hónapja halt meg!"

Mert mondjuk tarsra vagyik, egyedul van a negy gyerekkel, es a kutya nem segit neki. Nyilvan ilyenkor gyakran hoznak rossz dontest az emberek, de hidd el: te sem vagy tokeletes.

Szerintem az 53 nagyon jó tanácsot adott. Nem csak az egy gyerekre való felügyeletet kell felajánlani hanem mind a 4-re. Te ezt ajánlottad neki, hogy mindre vigyázol?

És annak is igaza van, hogy persze hogy veled lenne a gyerek, most nem te vagy aki korlátozza, nem te vagy aki fegyelmezi, te az engedékeny, jó fej nagynéni vagy. Hidd el tőled is költözne ha valamiben korlátoznád akár csak az ő érdekében is. Ne vedd komolyan ezt a hozzád költözne dumát. Igen egészen az első nem kimondásáig.