Miért gondolják azt, hogy a gyerektelenek boldogtalanabbak, mint a gyerekesek?

"Kimaradok sok dologból? Te is az én szemszögemből :D És? Mégsem hülyézlek le, vagy nézlek kevésbé nőnek :D Te nem akarsz olyan dolgokban részt venni, amiben én fogok, én meg nem akarok gyerekkel vesződni egész életem alatt."

49-es vagyok. Szerintem nem hülyéztelek le. Nem értem, miért támadsz ilyen hevesen. Nem akarsz gyereket, akkor nem akarsz. Nem erőszak. Megkérdezem még egyszer: valaki kényszerít a gyerekvállalásra, vagy mire fel vagy így kiakadva?

Te egyébként milyen dolgokban veszel részt, amiket gyerekkel nem lehet megvalósítani?

"Egy felnőtt vagyok, akit szeretnek a szülei, és aki gyűlöli a gyerekeket. Élősködő kis férgek, akik még pofátlanok is..."

Ez alapján mertem írni amit írtam. Vagy már ezt is csak félreértettem ? Ne is haragudj, de nem tudom milyen ember ír így nő létére a gyerekekről. Feminista barátod pedig persze, hogy neked ad igazat. Ha rajta múlna, akkor tényleg a férfiak szülnének. Gondolom azt is elvárná, hogy férje etesse tápszerrel vagy cumisüvegből szoptatás helyett.

"Lehet neked "szabadabb" életed lesz de magányosan meg is fogsz rohadni :)"

Véleményem szerint az ember azért akarjon gyereket, hogy teljessé tegye az életét, vagy a gyermeke létezésében találja meg élete értelmét. Régen rossz, ha valaki azért akar gyereket, hogy "ne rohadjon meg magányosan".

Amúgy rossz hírem van: attól, hogy van (vagy lesznek) gyerekeid még nem jelenti, hogy te nem fogsz "magányosan megrohadni".

Házasságod tönkremehet, párod meghalhat, s a gyermekeid meg kirepülnek a családi fészekből. S miután ők családot alapítanak saját gyermekeik lesznek az elsők. S bizony könnyen előfordulhat, hogy több száz km-re is költözhetnek, hogy aztán ritkán tudjanak csak látogatni. Egy példa a sok közül.

"a kölykök 90%-a undorító, ahogy az emberek 90%-a is"

A főkérdésre visszatérve: szerintem nem gondolja senki, hogy boldogtalanabbak a gyermektelenek (azokat leszámítva, akik nagyon szeretnének, de valami oknál fogva ez nem sikerül, mert az nagy szenvedés).

Az viszont biztosan TUDHATÓ, hogy akinek a szíve gyűlölettel teli - "90% undorító" és undorral teli a szíve, az belebetegszik ebbe.

Ettől az undortól gyűlölettől termelődik egy káros anyag a gyomrában, mely felszívódik a test különböző részeiben és előbb-utóbb megmérgezi magát

"Eszi a méreg" tartja a mondás, melyet ha nem kezelnek, ha nem próbálják meg tudati úton ebből a gyűlölet-undorból kihozni idősebb korára egy gennyládává válik, akitől mindenki undorodik.

Szóval az a "nem szülök = garantált a nyugalom, gyülölök-undorodok az emberektől" eszmefuttatás hibás, káros, és a problémát csak konzerválja, ami akkumulálódik és később feltör mint egy szervi baj.

Felételezem, hogy a kérdező (30 körüli nő?) nem csak azt kívánta közölni (ezredszer is a gyakorin) hogy undorodik az emberektől (90%-ban) hanem valamiféle segélykérés volt, ha nem is teljesen tudatos.

Ezekhez próbáljunk segítséget nyújtani. Hogy lehetne megoldani, hogy megértőbb, kedvesebb legyen a kérdező az emberekhez - ha ez kialakul ennek hatására megérezheti, hogy a világ és az emberek nem undorítóak,

és hogy ÉLNI JÓ!!!

Férjem is hasonló gondolkodású. Kevésbé barátkozó típus, nem kér szívességet, de tőle se nagyon kérjenek. Akiket szeret, azokért viszont tűzbe is menne.

NA DE!!! Ő egy kiegyensúlyozott boldog ember, családdal. Szereti az édesanyját, nagyon jó a viszonyuk (én is jóban vagyok vele).

És imádja a 3 éves fiunkat, hisz az "ő része". Belőle is van.

"Én nem a gyerekemről fogok gondoskodni később, hanem a saját édesanyámról"

Mi többször beszéltünk már róla, hogy ha majd úgy adódik, hogy tud hozzánk költözni idős korában valamelyik szülője, aki megözvegyül, ha úgy alakul. Szóval mi is gondoskodni fogunk róla, és a gyerekünkről is. Nem tudom, nálad a 2 miért zárja ki egymást. Szerinted aki gyereket vállal, az onnantól kezdve tojik a szüleire???

#69 nem vagy kiegyensúlyozott, nem vagy boldog, mérhetetlenül frusztrált vagy, tele méreggel és undorral - ez kiderült a soraidból. Orvost, lélekgyógyászt igényelne a dolog, mi nem fogunk tudni segíteni, főleg, hogy úgy csinálsz, mintha nem is kellene.

Valószínű az a bajok forrása, hogy nem találtál párt.