Miért gondolják azt, hogy a gyerektelenek boldogtalanabbak, mint a gyerekesek?

naponta megjelenő, sekélyes intellektusról tanúskodó kérdés, ebben az uborkaszezonban, amikor is csak az a fontos és legnagyobb problémája a kérdezőnek, hogy kapjon a gyakorin pontot.

Élesíts rajta, hogy érdekesebb legyen: van gyerek, aki felcseperedve megöli apját v. anyját.

Tehát nem kell a kölök.

Hat igen, ezzel tokre egyetértek, de a társadalom rossz szemmel nézi, ha feketebáranykodsz és gyermektelenül élsz (boldogan:).

En ugy vagyok vele, hogy gondoljanak amit akarnak rólam (majd ha abba a korba kerülök persze), bennem van annyi, hogy a szemukbe mondom a véleményem a családalapításról ..:)

17/L

Valakinek a gyerekvállalás öröm, valakinek folyamatos küzdelem, megoldandó feladatok végeláthatatlan sora, valakinek ezek felváltva. Nem tudhatjuk, hogy mi a jó ebben, amíg nekünk nincs. Mindenki másként kezeli, neveltetés kérdése. Az én sógornőm mai napig megmosolygom: az öt éves kislánya ártatlan sminkelgetni akarása (nem vakolat, csak 3 szín a szemére, rózsaszín rúzs, utánozza a felnőtteket, játék az egész, ráadásul ritkán) az ő szemében azt jelenti, hogy a végén k*rv@ lesz. Nem túlzok. Az a véleménye, ha most itt játékból színezi a kis szemét, akkor k-betűs pillangó válik belőle.

Ha valaki felismeri ennek a dolgoknak a kb. nulla jelentőségét, akkor csak nevet az egészen. Ő ezt tehernek éli meg. Engem is festegetett nővérem, mégsem érzem 26 évesen szükségét annak, hogy vakoljam magam. Túléltem. Ezzel az egésszel csak azt akarom mondani, hogy sógornőmnek az egész gyereknevelés egy megoldandó probléma, sose nevet fel a gyerekei vicces beszólásain, aranyos kis mondandóin. Az a lényeg, hogy öltözzetek-reggeli-fogmosás-megyünkjátszótérre-ebédelés, stb. Az egész élete egy check list. Ha így élünk alapból, akkor a gyerekvállalást is így fogjuk majd fel. Folyton a problémákra fókuszálunk, hát a gyerekekkel is így lesz.

Az ember érzi, ha utódokat szeretne, amikor megérik rá, de az is teljesen rendben van, ha valakit csak hátráltatna és inkább egyedül vagy a párjával tudatosan választják a gyermektelenséget, az is sok-sok kalandot rejt magában, nincs benne semmi. Inkább az a szomorú, amikor a társadalom elvárását valaki magára veszi, "mit mondanak mások" alapon és úgy vállal gyereket. Az olyan megnézheti magát.

kit mi tesz boldoggá.

valakinek hiába lenne ideje, de ő gyereket szeretne.

de igen, vannak páran, akik fújnak a gyerektelenekre, hogy ők bezzeg utazgatnak, költekeznek. na nekik tök felesleges volt a gyerek, csak azért hogy legyen.

Akkor már egyáltalán minek párkapcsolat? Azzal is csak a baj van, nem? Hozzáigazodni a másikhoz, esetleg nézeteltéréseket megoldani, meg minden... Ezek elég rossz érvek a gyerektelenség mellett.

Különbözőek vagyunk.

Engem nagyon boldoggá tenne, ha lehetnének saját gyerekeim, de még párom sem lesz soha :(

De ettől függetlenül semmi bajom azokkal, akik nem vállalnak gyereket. Csak ne hozzanak fel mindenféle logikátlan érveket, vallják be, hogy egyszerűen nem szeretik a gyerekeket. Van ilyen.

minket is ezzel cseszeget egy két okos rokon.

eddig: mikor lesz esküvő?

lett eljegyzés, lesz egy kéttanús esküvő aztán két hét álomutazás.

de miért nem nagy lagzi lesz?!

aztán:

mikor lesz gyerek?

válasz: majd. (nyilván nem kötjük az orrukra, mert igazából semmi közük hozzá)

másik kérdés: minek utazgattak, miért nem szülsz már?!

(még jó hogy arra költhetjük a pénzünket amire akarjuk, nem?!)

jelzem 26 éves vagyok, nem vagyok lemaradva szerintem még semmiről.

olyanoktól kapom ezeket, akik otthon laknak, szültek a gyerekszobába egy két gyereket, azért vették el őket mert terhesen lettek (ezt mindenki tudja) és a sarki abc-ig jutnak el, annyira nincs pénzük...