Nagyon szeretnék már kisbabát de a családom ellenzi. Mit csináljak?

Én tudod mit csinálnék, ha én lennék az anyád?

Nem finanszíroznám többet a tanulásod, nem tartanálak többet el, hanem elzavarnálak dolgozni, hogy ugyan legyen már egy hangyafingnyi realitásérzéked, mennyi is egy diploma nélküli ember átlagkeresete, és hogy ebből milyen nehezen tudja magát eltartani az adott személy.

Garantáltan letennél a nagy babázós álmodról fél év után.

Nagyon remélem, hogy ezt a kérdést csak azért írtad ki, mert unatkozol a nyári szünet kellős közepén.

Amennyiben nem kamu, úgy nekem is az a véleményem, hogy agyilag egy 12 éves szintjén állsz. A gyerek nem egy játékbaba, amit ha megunsz éppen, akkor bevágod a sarokba és éled tovább az életedet, aztán ha ismét kedvet kapsz hozzá, akkor előveszed! A mentalitásod alapján szó szerint a bilibe lóg a kezed! Minek neked gyerek, ha te is egy kib szott nagy gyerek vagy?

Mellesleg neked nem is gyerek kell, mert te csak babázni akarsz. Dunát lehetne rekeszteni az ilyen felelőtlen majmokkal, akik csak azért vállaltak gyereket, mert babázni akartak, de abba már nem gondoltak bele, hogy azzal a gyerekkel nagyon max másfél-két évig lehet csak babázni!

A szüleid attól félnek, hogy ilyen felelőtlen gyerekes gondolkodással majd világra pottyantod a gyerekedet úgy, hogy közben semmid sincs, és majd szépen anyádék nyakába varrod, hogy ők tartsák el, mert a te a csekély fizetésedből a számlák mellett nem fog telni rá. Nem hiába mondják manapság azt, hogy gyereket csak akkor szabad vállalni, ha egyedül is el tudod tartani. Te, kérlek szépen, még saját magadat SEM tudod egyedül eltartani, és ez bizonyítja azt, hogy micsoda éretlen vagy.

Az irományod alapján pedig neked fogalmad sincs róla, mivel jár egy gyerek, és itt nem csak a kiadásokra értem. Akármi gondja/baja/kívánsága van a babának, mindenért ordít, és nem minimális hangerőn. Aztán nevelni is kell, mert rengeteg szülő nem neveli a gyerekét, és láthatod, hogy mi a következménye.

És ha ennyire "nagy lány" vagy, akkor vállald mindenért a felelősséget, és meg se forduljon a fejedben, hogy anyádék nyakára szülöd a kölyködet csak azért, mert neked annyira babázhatnékod van.

Anyudék helyében én is megmondtam volna, hogy ha szülsz, MAGADNAK szülsz, és nem nekik, nem másnak, MAGADNAK! És az eltartásban, mindenben csak magadra számíthatsz, senki másra. Ha már eltartatod magadat a pároddal, legalább menjél el dolgozni úgy, hogy te csak a saját fizetésedből élsz és fizeted a számlákat. Mindjárt 3-szor meg fogod gondolni, hogy bevállalsz-e a nagy semmire egy gyereket vagy sem.

Ha tovább nyomod ezt a "mindenképpen gyereket akarok" szlogent, akkor a párod is nagyon hamar le fog mellőled pattanni, az fix.

Bocs a kifejezésért, de normális ember nem fogja/akarja lecserélni a fiatalságát a sz@ros pelenkára csak azért, mert a csajának babázhatnékja van.

Menj el bébiszitterkedni, ott babázhatsz. Aztán majd meglátod, mennyire fárasztó és idegileg kimerítő a dolog még úgy is, hogy nem te vagy mellette 0-24 órában az év minden napján.

Próbálj egy kicsit a jövőre gondolni.

Ha megszülöd ilyen fiatalon és otthon maradsz vele 3 évig, mi lesz azután?

Elkezdesz tanulni gyerek mellett? HA így sincs hozzá kedved, akkor miért gondolod, hogy gyerek mellett lesz? Úgy hatványozottan nehezebb lesz, ha egyáltalán elkezded. A gyerek időnként beteg, virrasztani kell mellette, orvoshoz rohanni, oviba vinni, hozni, szóval, ha tanulni akarsz még, akkor azt most tedd!

Másrészt fogalmad sincs , mennyibe kerül egy gyerek.

Pelenka, tápszer, cumisüveg, törlőkendő, bébifürdető, babakocsi, kiságy, autós ülés, ágynemű, ruhák - mindez csak a kezdet.

Később: ovis csoportpénz, ebédbefizetés, bábszínház, ovis kirándulás, cirkusz, színház, játszóház, esetleg különórák: néptánc, judo, angol, úszás, stb...

Szülinapi zsúrok, utazások, ja és általában 3 éves korig ingyenesek a szállások.. később minden egyre drágább.

Iskoláskorban már korrepetálni is kell, és ha szemüveg kell, az is egy vagyon.

Tesi cucc, úszó cucc, tankönyvek, beiskolázás.

Nyári táborok, strand, fogorvos, fodrász, stb. A felsorolást lehet folytatni.

Az apukajelölt dolgozik? Nagyon jól keres? Ő is most akar apává válni? Van saját lakás, autó, legalább neki?

Ha esküvőt is szeretnétek, az sem ingyenes...

Gondolkodj előbb és utána dönts, de semmiképp ne egyedül, hanem a pároddal együtt.

Itt azzal van a baj kérdező, hogy te egyáltalán nem gondoltál ténylegesen bele, mivel is jár egy gyerek. Emiatt ellenzi a családod is, mert tudják, hogy ennyi évesen nulla végzettséggel képtelenség normálisan felnevelni egy gyereket.

Ez nem olyan egyszerű, hogy majd félreraksz valamennyit a fizetésedből, aztán majd abból finanszírozol mindent, ennél egy gyerekhez jóval több kell, ez nagyon kevés. Igazából a leírtak alapján semmit sem tudsz a gyereknek önállóan finanszírozni, és itt van a kutya elásva. A párodra meg nem támaszkodhatsz állandóan, mert gondolom neki is terhes, hogy nem elég, hogy téged eltart, meg még akkor plusz egy személyt.

Nem fogsz tudni egyszerre tanulni-dolgozni-gyereket nevelni, ez már túl sok lesz, hiába nem látod be.

Nagyon nem vagy képben a mai világgal és fizetésekkel.

Szerintem ülj le, kalkuláld a fizetésedet a minimálbérrel (mert képzetlenül többet nemigen kapsz), majd vond le belőle a rezsit meg az egyéb költségeket (étel, mosószer stb.), és írd a mellette lévő oszlopba, hogy mennyi kelle a babakocsi, babaruhák, folyamatosn pelenka vásárlás stb.

Csináld ezt meg! És hidd el, nagyon meg fogsz lepődni, hogy mennyire nem lesz elég a fizetésed. És a költségek később nem fognak csökkenni.

A hozzád hasonlókból lesznek az olyanok, akik még a gumit is képesek kiszúrni, utána meg játsszák a szende ártatlan kislányt a világ előtt, hogy micsoda mocsok szemét az apuka, hogy nem akarja a gyereket, mondván a gyerekhez 2 ember kell.

Hát őszintén remélem, hogy a pasid lelép mellőled, míg nem késő! Egyetlen normális férfi sem érdemli meg azt, hogy a nő átverje őket és egy életre való felelősséget akasszon a nyakukba csak azért, mert anyucikának sürgős kielégítésre váró babázhatnékja van. Keress fel egy pszichológust, mert nem normális az, hogy neked már a 23-24 éves kor is késő, mégis hova a francba sietsz? A pszichológus felnyitná a szemedet, és látnád, hogy valóban nagyon gyerekesen viselkedsz, és csak azért, mert te gyereknevelési könyveket olvasol, még nem fogsz tudni gyerekeket nevelni!

Mellesleg szerintem te nem kalkuláltad bele, hogy egy babának a cuccait nem csak 1-szer kell megvenni, hanem minden hónapban. Fogalmad sincs róla, mekkora kiadás egy gyerek, teljesen álomvilágban élsz. Megértem a szüleidet, mert nem akarják, hogy az legyen, hogy odaszülöd a gyereket a semmire, apuka lepattan mert csak te akartad a gyereket, aztán szépen a szüleid nyakába sózod a gyereket költségestül, mindenestül, mert bizony az "én már iszonyat akarok babát minden áron" típusú "anyukák" szoktak a leggyorsabban kiégni és kiábrándulni az egészből, mert olyan nem felhőtlen és rózsaszín a babázgatás, mint ahogy elképzelték.

Ne légy ilyen felelőtlen! Segélyekre meg nem alapozhatod az életedet, mert az sem jár ám örökké.

Ha tényleg szereted a gyerekeket, nem vállalsz most egyet sem. Csak a gyerekkel tolnál ki igazán, hogy kipottyantod a semmire úgy, hogy csak te akartad nagyon, de csak azért, hogy babázhass.

Jézusom! Tavasszal leszel majd 20 éves, és már több mint 5 éve minden gondolatod a gyerekvállalás körül forog?

Akkor te már 15 évesen is buggyant voltál.

Kezeltetni kellene téged...