Előfordult gyerekkorodban, hogy valamilyen megaláztatást kellett elszenvedned büntetésből?

Ezek mind szörnyűek :( Nekem kisgyerekkoromból nincsenek ilyen emlékeim, csak olyanok amikor én aláztam meg másokat az ovodából (egy csoporttárs lányra emlékszem konkrétan). Nagyon bánom már, nem tudom hogy lehettem ennyire gonosz és undorító gyerek, fogalmam sincs honnan vettem ezt a viselkedést, teljesen normális családom van. Sose bocsátom meg magamnak :(

Nekem középiskolából van rossz élményem, 15 éves voltam amikor egyik órán beszélgettem a mellettem ülővel (nem először és utoljára), és a tanár (30as ffi) nagyon durván beszólt a súlyom miatt, hogy ha mégegyszer megszólalok mindenkinek elmondja hány kiló vagyok... (Nyilván nem tudta hány, ráadásul nem vagyok kövér, éppen határeset voltam már akkor is (174/70)) Egy másik alkalommal nem éppen burkoltan mondta hogy "ne csak bámulj kifelé a ronda pofádból, hanem írjál"... Úgy sírtam végig az órát, mint most. Próbáltam visszatartani, de azért látszott. Nem akartam kirohanni, azzal ő győzne. Gyűlölöm a mai napig.

Nem tudom hogy taníthat ilyen ember érzékeny lelkű gyerekek között, ráadásul a mai napig a kösségi portálokon tudatja mindenkivel hogy mennyire utálja a gyerekeket.

Kémiatanárom mondta középiskolában: Kisasszony! Ha a világról eltünedeznének a szép és intelligens nők, magának nem kell félnie!

Mindezt bosszúból, mert rászóltam feleltetés közben, hogy legyen kedves a szemembe nézni, ne pedig a melleimet fixírozni.

Engem az általános iskolás osztályfőnökeim aláztak meg mindig a többiek szeme láttára. Alsóban könnyen elsírtam magam ezért gúnyolódott velem, és kiállított a többiek elé és ott gúnyolt.

Felsőben férfi osztályfőnököm volt, aki állandóan lebirkázott, meg kijelentette továbbtanulás előtt hogy menjek szakmunkás képzőbe mert csak arra vagyok jó. Most 19 vagyok és idén kezdtem az egyetemet.

Ja és óvodában is jó volt..Volt egy kislány, nem túl pénzes családból akinek tetvei voltak. Én sikeresen elkaptam tőle így a derékig érő hajamat le kellett vágatni. Mikor hosszú idő után visszamentem oviba külön ültetett mindenkitől, és nem mehettem senki közelébe és kis tetvesnek nevezett.

Büntetésből olyan volt, hogy anyukámmal nagyon összevitáztam mert nem akartam megcsinálni valamit. Pontosan már nem emlékszem mit, de a fejéhez vágtam, hogy nekem nem parancsolgathat. Erre elkapta a hajam, és a kapunkhoz ráncigált és ott kiabált velem, hogy amíg az ő házukban vagyok vagy csinálom azt amit ő mond, vagy most takarodjak a fenébe!

22.29-es. Tekintve, hogy te is megaláztad én ezt jogosnak tartom. Nekem is volt olyan tanárom, aki dekoltázs alapján választott felelőt, de nevettünk rajta szünetben és annyi.

Amúgy nem tudom, fogalmam sincs. Lehet, hogy volt. Nem emlékszem...

Ovis történetem van nekem is

A dadus valamiért megszállottan gyűlölte a hajamat, szőke, csigás, nagyon göndör hajam volt. Dadus szerint én nem fésülködtem reggel és megfésültette a hajamat minden reggel ami kb 10 perc múlva ugyanolyan volt. Erre ő bezsibbadt és végigszántotta a fejemet 1 egysoros fésűvel, úgy tépte a hajamat mindenki előtt, közben neg hajtogatta hogy milyen igénytelen vagyok. Alig tudtam visszatartani a könnyeimet. A mai napig gyűlölöm a nőt, a lánya egy gimibe járt anyummal.