Előfordult gyerekkorodban, hogy valamilyen megaláztatást kellett elszenvedned büntetésből?
Óvónénis sztorim nekem is van :D Az igazgatónő néha bejött a terembe, hogy "rendet teremtsen". Ez nála azt jelentette, hogy MEGTILTOTTA, HOGY JÁTSSZUNK. Mindenkit leparancsolt a szőnyegről (a terem közepén volt egy hosszú szőnyeg, a sarkokban játékok meg képeskönyvek stb.) és leültetett minket az asztalokhoz, ahol aztán szépen fegyelmezetten kellett ülnünk. Nem csinálhattunk semmit, amíg bent volt - szerencsére ezek a látogatások nem tartottak sokáig.
Szerintem azért van ott ennyi degenerált, mert bárki lehet ónónő... Osztálytársaimmal együtt most fogunk felvételizni. Sokan mennek tanítóképzőbe, meg óvónőnek. 230 pont kell a bejutásukhoz! (jó, nem az ELTE-ről van szó, az igaz) Ez kb. annyit jelent, hogy megírnak két érettségit 60%-ra, amire még a hülye is képes. Alkalmasságin is voltak, egyikőjük nem tud énekelni, de ÁTKÖNYÖRÖGTE magát.
Azért ha egy óvónő abszolút nem tud énekelni, az szerintem gáz. Inkább ne tudjon bukfencezni (szintén követelmény...-.-1), de azért valami zenei képzettsége csak legyen... Hogy fog így énekelni, mondókázni a gyerekekkel? Szerintem ez alap dolog. Van egy olyan érzésem, hogy pont a fontos dolgokra nem figyelnek oda: felveszik a sok hülyét, akik meg véletlen komolyan gondolnák az egészet, azokat megbuktatják, mert nem tudnak fejen állni. Agyrém.
Hat muterom az vegignezte. Amugy meg a mai napig is egyutt vannak, aztan csodalkozik, hogy a gyerekei miert leptek le 5000kmre tole... o.O
Hat sajnos fater az mar tul volt a bortonon, ittas vezetessel halalra gazolt valakit, de "jo magaviseletert" kiengedtek.
Amugy ez a sztori meg a lightosabbak kozul van,de inkabb nem megyek bele, mert orulok, hogy tobbet nem kell gondolkoznom ezeken.
Az biztosa, hogy sok embernek fizikailag keptelenne tennem a gyereknemzest !!! :(
Hú lányok,szörnyülködve olvasom,hogy milyen óvónénieitek voltak!
Én is pedagógus vagyok,első diplomám tanítónő,második gyógypedagógus!
Soha eszembe nem jutott egy gyereket sem megalázni!
Nekem csak jó élményeim vannak,így konkrétan a kérdésre nem tudok írni!
Anyukám óvónéni,nagyon szeretik,mikor elküldték az előző munkahelyéről a szülők aláírást gyűjtöttek a megmentésére(sajnos nem sikerült),4 év után ismét óvónőként dolgozik!
Majd meghalt,hogy a szeretett hivatását nem gyakorolhatja!
Én is azért választottam ezt a pályát,mert imádom a gyerekeket,olyan jó érzés,hogy én tanítom meg őket írni,olvasni,számolni!
A gyógypedagógiát meg azért választottam,mert szeretnék segíteni a "problémás" gyerekeken!
Viszont az tény,hogy vannak alkalmatlan pedagógusok a pályán,de ne általánosítsatok!
Én is ismerek ilyet és ilyenkor szégyenlem is magam helyettük!
Bocs az off-ért!
Szép estét mindenkinek!
Nekem tok jo ovonenim volt, viszont a tanito nenim az szorny volt! Ott alazott meg es akkor amikor akart! :(
Meg ma is duhos leszek, ha ra gondolok!
32/L
voltn néhány... egy barátom,aki történetesen fiú ott volt nálunk,fellépésre készültünk,énekkel. apám ugye piás volt. a sztori télleg félreérthető,de kicsit gáz: lehúztuk a redönyt mert a szomszéd házban bőgött a zene,igy félhomály volt. egy ilyen misztikus könyvet olvasgattunk és(húvajonmicsinálnak) az ágyon ültünk,tespedtünk pihenésképp. bejött,kifordult,aztán bekiabált,hogy most szerintem ő hazamegy,egyéb dumák. én nekem akkoriban már elegem lett a balhéiból,vert is stb. üvöltöttem vele az összes szomszéd füle hallatára,aztán egy szál papucsban minden nélkül rohantam ki a házból. egy barétnőmtől hivtuk, nagyapámat,hogy vigyen innen autóval. ő eljött értünk 10 percen belül,hazavitt.a srác ezt nem sérelmezte jót derültünk rajta később. komoly sztori volt. hálistennek már nem lkom apámmal. különköltöztek anyámmal,őmeg jó mesze,270kmre van innen. sőt azóta anyámtól is leléptem,mert egy időben ő sem volt 100as,8 hónapja hogy nem lakom otthon,azóta kezd normalizálódni a lapcsolatunk,apám kb 1 hónapban eccer felhiv,de tojik rám. most párommal élek
16L
Ezek az óvónős, tanáros sztorik nagyon durvák.
Nekem van pár ismerősöm, akik tanítónőnek tanulnak (de kb. azért mert csak oda vették fel őket). Hétköznap egész normálisak, csinosak, kedvesek. Aztán hétvégén látom őket tök részegen esnek-kelnek buliban, fényképeztetik magukat a padon fekve...
Nem is azt mondom, hogy ne tegye, mert még fiatal, de nekem valahogy az óvónőkről, tanítónőkről nem ez a kép alakult ki. Az igazán elhivatott tanár az ennyi idősen is már olyan stílusú, olyan értékeket képvisel, mint a kosztümös, idős tanítónéni, aki már 30 éve neveli a gyerekeket szépre jóra...
én most vagyok 14 éves,és még mindig élénken látom ezt!
-kb. 5 éves lehettem,lehet hogy fiatalabb,nem tudom már pontosan,és mesét olvasott nekünk az óvónő elalvás előtt.halgattuk a mesét,és egyszer csak felpattan az óvónő,és pofon csapott engem. nem sírtam,nem volt semmi,de a mai napig nem mertem elmondani a szüleimnek.
az iskolában meg én vagyok az,akit mindig bántanak,okolnak valamiért,pedig nem is tettem semmit. tavaly mindenki ellenem volt,ki voltam közösítve,mert visszahúzódó vagyok a mai napig,de persze meg tudok nyílni,csak éppenséggel nem ordítok órán,és nem cigizik,nem iszok,és utáltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!