Rá mehet erre a kapcsolatunk? Kicsit igazságtalannak érzem a helyzetet.
A menyasszonyom és én elég nehéz helyzetben vagyunk.
Ők 3-an vannak testvérek, van egy nővére meg egy öccse. A nővére már férjhez ment, az ország másik végében él, nem nagyon tartja a kapcsolatot senkivel a családjukból.
A menyasszonyom apja már nem él, az anyukája pedig minimálbérre van bejelentve, nagyon keveset keres. Ennek ellenére mindhárom gyerek jár(t) főiskolára. A menyasszonyom hamarosan végez, az öccsének még van néhány éve hátra.
Én már dolgozom, nekem két húgom van, akik mindketten ugyanúgy dolgoznak már.
A probléma a következő:
Mivel a menyasszonyom édesanyja nem keres jól, így a fia - a kedvesem öccse - diákhitelt vett fel, hogy valamiből fedezni tudja a tanulmányait. Az anyja és a párom is igyekeznek támogatni a srácot, de mivel még a párom is tanul, csak alkalmi munkákat tud elvállalni, részmunkaidőben dolgozik és az ott megkeresett kevéske kis pénzét adja oda a testvérének, miközben mi magunk is nehezen élünk, albérletet tartunk fent, fizetjük a rezsit, a bérleti díjat, a BKV bérleteket, enni-innivalót itthonra, ruházkodás, stb. Egyszóval ami egy átlagos háztartással együtt jár, miközben egyelőre még csak én keresek.
Sajnos azonban közben az idősebbik húgomat pár hónapja otthagyta a férje, és ő ott maradt egy 1,5 éves kisgyerekkel. A másik húgommal közösen minden hónapban adunk neki valamennyi pénzt, hogy kisegítsük őket.
A menyasszonyom ezt nehezményezi, mert szerinte így nekünk nem marad. Mondtam neki, hogy ő is támogatja az öccsét, pedig nekik van egy idősebb testvérük is (igaz, ő valahol az ország másik végében él), aki - úgy tudom - egyáltalán nem is él rosszul, sőt, úgyhogy megtehetné, hogy anyagilag kisegíti a fiút, de mégse ő száll be a srác iskoláztatásába és a hitele törlesztgetésébe, hanem a menyasszonyom.
A párom szerint ez nem ugyanaz. A húgom elmehetne dolgozni (igen, még mindig otthon van a gyerekkel), rég beadhatta volna a kislányát bölcsibe, és akkor nem kéne otthon maradnia, vállalhatna munkát, úgyhogy ő valójában nem szorul rá a mi pénzünkre, ellenben szegény öccse nem tud kitől segítséget kérni, iskola mellett ő is csak diákmunkákat vállalhat és nincs más, aki segítene neki rendezni a diákhitelét.
Ezen persze jól összevesztünk, egy darabig tűrtem, de mivel már hónapok óta ezt hallgatom tőle, hogy miért kell pénzelnem a húgomat, aki szerinte csak szimplán lusta elmenni dolgozni, és kényelmesebb neki, hogy mi tartjuk el a kislányával együtt, nem bírtam tovább és visszavágtam neki, hogy egyelőre őt (vagyis a menyasszonyomat) is én tartom el, hiszen azt a pénzt, amit ő megkeres, azonnal az öccsének adja. Erre persze megsértődött és most én vagyok a rossz, mert a szemére vetettem, hogy nekem csak kolonc a nyakamon, holott ez egyáltalán nem így van. Szeretem őt és vele képzelem el az életemet, de nagyon rosszul esik, hogy ennyire igazságtalan velem, elvégre ugyanabban a helyzetben vagyunk, mindketten csak a testvéreinken szeretnénk segíteni, és erre megkapom, hogy én nem értek meg semmit, hagyom magam lehúzni, a húgom rajtunk élősködik, a mi pénzünkből vesz mindent, holott dolgozhatna is, és milyen ostoba vagyok, hogy ezt nem látom be.
Ezen megy a vita közöttünk már hónapok óta, és úgy érzem, lassan kezd rámenni a kapcsolatunk erre. :/
Próbáltam vele megbeszélni többször is a dolgot, de nem látja be, hogy nincs igaza.
Szerinte feleslegesen szórom el a pénzt, ezért élünk nehezen. Mondtam, hogy akkor ő se adjon pénzt az öccsének, az a hitel amúgy sem az ő gondja, majd az öccse megoldja valahogy, egyébként is, miért nem kér a tesója inkább a másik nővérétől pénzt, aki anyagilag is ezerszer jobban áll nálunk, de persze a menyasszonyom ezen (is) felháborodott, hogy ezt mégis hogy gondoltam, hogy az öccse adóssággal kezdje a nagybetűs életet, meg hogy ez a helyzet egészen más, hisz' a tesója még tanul, de még így is, egyetem mellett is dolgozik és legalább megpróbál pénzt keresni, nem úgy, mint az én húgom.
Mi lehetne a megoldás? Tudnátok javasolni valamit? Szeretnék valamiféle kompromisszumot kötni, de így belülről ezt a helyzetet sokkal nehezebb objektíven nézni, mivel mindketten elfogultak vagyunk a saját családunkkal és testvéreinkkel szemben. Kívülről talán jobban át lehet látni a dolgokat, ezért is írtam ki ezt a kérdést, hátha Ti tudtok valami megoldást, mert azt hiszem, mi sajnos két tűz közé kerülünk a családunk és a párkapcsolatunk között. :(
válasza:Bocs, de az a valóság, hogy te egy jólelkű és naív lúzer vagy,
akinek ugyan még csak a családalapításon járnak a gondolatai, de már két felnőtt és egészséges nő is lehúzza eközben anyagilag!!!
(Amúgy egyet kell értenem azokkal, akik szerint hazudik/átver a menyasszonyod!)
Üdvözöllek a való életben!
válasza:Én a történetedre csak annyit tudnék mondani:
Megélhetési gondok miatt a tanulmányokat lehet halasztani, esetleg levelezőn folytatni.
A gyereknevelést nem lehet levelezőn csinálni...
Azonkívül: tényleg sántít ez a diákhitek sztori. Amíg tanul, nem kell törleszteni, pont ez a lényege...
válasza:Hozzáfűzném még az elhangzottakhoz, hogy törlesztési időszak előtt a hitel NEM kamatozik. Szóval még csak ez sem lehet kifogás az egészre.
Öreg, nagyon hülyére vesznek....
válasza: válasza:Igazuk van az előttem szólóknak: amíg van a srácnak hallgatói jogviszonya, nem kell diákhitelt visszafizetni. Ha megszűnik és munkanélküli, akkor is csak a minimálbér után számolják ki, hogy mennyi a törlesztő. Minek fizeti most, ha nincs is miből+még hallgató? Ráadásul szép, hogy mindenki fősulira jár a minimálbéres anyuka mellett, csak akkor nem a másik életét kellene ellehetetleníteni emiatt.
A húgod felnőtt nő, akinek nem a testvéreire kellene támaszkodni, hanem a pasijára, akivel együtt vállalták a gyereket. Azonnal meg kellett volna indítania a bíróságon a válás és a gyermekelhelyezést, nem önérzeteskedni, meg azzal takarózni, hogy néha lök nekik valamit a kedves párja. Ők hozták össze ezt a helyzetet, olyan nincs, hogy az egyik csak úgy kifarol. Sőt, ha úgy egyeztek meg, hogy kétéves korig anyuka otthon marad, ilyen esetekben még asszonytartást is megítélnek arra az időre. azt meg ne mondja, hogy takarítást, idős gondozást nem tudna elvállalni, amíg munkát nem szerez (szép dolog a családalapítás, de nem sok észre vall, ha megtakarítások nélkül, plusz nem munkahelyről megy az ember szülni, lásd a tökéletes példát rá, hogy pillanatok alatt hogy fejre állhat az ember élete). Ha rá lenne szorulva, bármit elvállalna.
A menyasszonyoddal kapcsolatban pedig nagyon elgondolkodnék. Akkor lenne fair a beleszólása, ha eltartaná magát és azon felül juttatna az öccsének. De ő gyakorlatilag az öccsére dolgozik! A menyasszony hogy élte túl a főiskolás kiadásokat? Neki elég volt, hogy dolgozik mellette, nem kellett diákhitel Öcsinek diákhitel is kell, dolgozik is, és még a nővére pénze is kell? Hogy van ez?
Javasolnám, hogy vágd be a féket és legyetek most egy darabig külön kasszán, tegye le szépe ő is maga részét az asztalra a lakbérre, rezsire, a kajába, mert most gyakorlatilag te tartod el. Ok, egy kapcsolatban nem lehet patikamérlege mérni a hozzájárulást, meg nem is ezen van a hangsúly, csak akkor talán visszavesz az arcából.
Mindenesetre nagyon elgondolkoznék, hogy hol tartok az életben, mert persze, segíteni kell egymást, és nagyon tiszteletreméltó, hogy támogatod a testvéredet és az is, hogy a menyasszonyod az öccsét, de nem minden áron, főleg pedig nem teljesen naivan, mert itt öcsi részéről nagyon bűzlik a dolog, és a te testvéred is eléggé gázos, hiszen majdnem másfél minimálbért akaszt le rólatok (100 ezer) + ott van neki a gyes (28 ezer vmennyi). AZért olyan 130 ezer Ft-os fizetés sokaknak álom, ennél kevesebből is kijöhetne, ha már másokból él.
válasza:Sziasztok, jó reggelt!
Igen, este felhoztam a páromnak ezt a diákhitel-dolgot és rákérdeztem, hogy akkor pontosan hogy is van ez, miért fizetgetik vissza már most a kölcsönt, amikor az öccse bőven ráérne ezzel.
Azt mondta, azért adja oda már most a pénzt, mert szeretnének előtörleszteni, és hogy nyitottak egy külön bankszámlát a tesónak, amire félre tudja tenni a pénzt, amiből vissza tudja majd fizetni a hitelét, ha esetleg valami balul ütne ki és nem találna később munkát. Az öccse egyébként költségtérítéses képzésen van, tehát a tandíjat is fizetniük kell minden félévben és mivel az anyjuk nem keres túl sokat, a diákmunkával megszerzett pénzből sokszor az öcsi vásárol be otthonra ennivalót, meg néha bele-belead az egyéb kiadásokba, pl. rezsibe is, ha épp marad annyi.
Úgyhogy rákérdeztem és ezt a választ kaptam.
Az összeesküvés elméletes válaszolónak szeretném írni, hogy biztosan nem marad a pénz a barátnőmnél, tényleg odaadja az öcsinek. Olyannyira, hogy inkább saját magán spórol, semmint ezen. A múltkor vettem észre, hogy lyukas a cipője talpa, de nem szólt volna róla, pedig már 2 hete így mászkál. Inkább nem vett magának új cipőt, csak hogy az öccsének tudjon pénzt adni. Bár így, hogy az öccse meg a diákmelós pénzét hazaadja az anyukájuknak, megértem, miért igyekszik ennyire támogatni őt.
Mondtam a menyasszonyomnak este, hogy segítsünk akkor be húgomnak az álláskeresésbe, ezt szerencsére ő is jó ötletnek tartotta, így legalább tegnap este nem volt ebből újabb vita közöttünk. :)
válasza:Nem, nem, dehogy! Szerintem sincs ez így rendben!
Egyébként azóta már vettünk neki másik cipőt, csak azért írtam le ezt a példát, mert akkor és ott kicsit megrendített, hogy képes volt ezt elhallgatni előlem és inkább mászkált 2 hétig lyukas cipőben... sőt, ha nem veszem észre magamtól, talán még tovább is hordta volna.
Mindegy, ezt csak egy példának hoztam, hogy a menyasszonyom valóban a testvérének adja oda a megkeresett pénzét, nem tartja meg titokban magának, csak azért, hogy legyen költőpénze, míg én minden mást fizetek. Ez a kis példa csak ennyiről szólt volna részemről.
De igen, szerintem is felesleges ebbe most ennyit beleölni. Felhoztam, hogy esetleg felezze meg az összeget. Adjon oda az öccsének mondjuk 10.000 ft-ot vagy adjon max 20.000-at. A többit tegye félre, mert felesleges erre most ennyit kiadnia és nálunk is lenne néha helye, pl. új cipőre. Azt mondta, csak akkor megy bele, ha én is kevesebb pénzt adok a húgomnak. Szerinte így korrekt, ha ő megfelezi az összeget, akkor én is csak a felét adjam oda, vagyis 25.000 ft-ot. Megígértem neki, hogy meggondolom.
válasza:Felemás helyzet ez sajnos...mert valahol érthető, hogy szeretné az öccsét támogatni, de mi lenne, ha te nem lennél?
Ezen a barátnőd elgondolkodott már? Érezhető, hogy a jó szándék vezérli őt, de ott van a mondás, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...
Az érvelése sem az igazi, mert az öccsnek instant segítségre nincs szüksége, hiszen fizetnivalója a diákhitellel kapcsolatban jelenleg nincs, és - ahogy mondtad - pár éven belül pedig nem is lesz. Mostanra biztosan összegyűlt annyi azon a bankszámlán, hogy jó pár hónapig tudja majd a jövőben fedezni az öcsi a törlesztést, ennyi segítség szerintem igen nagylelkű. Ráadásul azt a pénzt ha öcsi ügyes, forgathatja is, ha nagy szerencséje van eljuthat odáig, hogy a végén kijön belőle a diákhitel teljes összege akár.
Azt kell megértenie, hogy te nagyon szívesen eltartod és segíted ŐT. Nem az öccsét. ŐT.
Ezzel egyidőben azonban tőled is elvárható, hogy a húgod igenis adja be a válópert és a gyerektartásra vonatkozó kérelmeket - amihez már így is késő, gondolom a férj azonnal elkezdte "eltüntetni" a jövedelmeit és vagyontárgyait. Jelezd tehát a húgodnak, hogy záros határidőn belül be fogod szüntetni a támogatását, mert így meg ti nem juttok sehová.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!