Ebben a helyzetben merjem ezt kérni a férjemtől a gyerekével kapcsolatban?

"A gyereknek van egészségügyi kiskönyve..ezzel gondolom nem mondtam újat!

Abba beleírják a kórházból való távozáskori súlyt, vércsoportot"

És milyen jól beleírják! Leéltem 25 évet abban a hitben, hogy igaz, ami abban áll, tehát 0+ a vérem, aztán véradáskor kiderült, hogy A+...

Én maximálisan megértelek Kérdező.

Nem hiszem, hogy innentől kezdve bármelyik nő tapsikolva pesztrálna egy vadidegen gyereket.

Ha jobban elolvasom a kérdést, akkor nekem kiderül az, hogy:

- 4 éve kezdődött, hogy próbálod elfogadni a gyereket és pesztrálod láthatás idején, tehát ez azt jelenti, hogy apuka nem nevelte 7 évig a gyereket, hanem legkésőbb 3 éves korában szétmentek az anyjával, azóta csak a láthatások vannak és a szünidők fele. Nem azt mondom, hogy így nem kötődhet annyira, de azért ne tegyünk, mint 7 éve nap mint nap a gyerekkel lett volna és most ennek kell hirtelen változnia.

- Ne te pesztráld. Nekem ebből az is lejön, hogy gondolom nem egyszer volt az, hogy te eteted, mosol rá, takarítasz utána, apuka pedig élvezi a láthatás örömeit. Teljesen megértem, hogy ha ő ezentúl is akarja a kapcsolatot tartani, akkor te nem szeretnéd ezt megtenni egy vadidegen gyereknek.

- szünidőkben is sokat ott volt a gyerek. Ezek szerint, ha a férjed semmin sem szeretne változtatni, akkor ez azt jelenti, hogy amíg ő dolgozik, te otthon vagy a babával, akkor tulajdonképpen neked vállalja el a gyereket? Aki nem az övé, nem a tied. Megértem, ha ezt sem szeretnéd, ne a te kontódra akarja továbbra is tartani a kapcsolatot.

- 90 ezer Ft a közös kasszából egy vadidegen gyerekre. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy bárki azt volt képes itt mondani, hogy ehhez neked semmi közöd. Már hogyne lenne? Azt mondják itt sokan, hogy majd apuka eldönti... Na persze. Ha te szó nélkül kivennél ezentúl 90 Ft-ot a közös kasszából, mert úgy döntöttél, és odaadnád valakinek, csak mert neked úgy tetszik, akkor ugyanezek a válaszolók eret is vágnának magukon, meg persze szóban rajtad is. Innentől, hogy nem kötelező, azt hiszem megbeszélés kérdése, hogy mennyit vesz ki a férjed a KÖZÖS kasszából jótékony célra, és támogat egy idegen gyereket.

- Mit érez a gyerek, hogy ha kiderül, hogy az apja nem az apja? Na most ezért jó lenne nem a Kérdezőt elővenni. De még a vélt apát sem szabad. Ott van a díszmadzag anyuka, aki 7 éven (!!) keresztül hazudta azt, hogy a férfié a gyerek. Mert ha nem is tudta biztosra, hogy ki az apa, sejtése lehetett másik befutóról, úgyhogy neki kellett volna már akkor tisztázni a helyzetet és nem kakukkfiókát neveltetni egy másik férfival!!! Oké, hogy mi nők tartsunk össze, de ez durva, hogy egy másik nőt és egy átvert férfit vesztek elő egy idegen gyerek érzései miatt és nem a drágalátos, félremenő anyját!

- Kérdező! abszolút kiderül a kérdésedből, hogy Te nem megtiltanád a férjednek a további kapcsolattartást, de ha ő így is dönt, akkor azzal valóban ne mást terheljen. A pénz része meg egyértelműen megbeszélés kérdése, abban nem dönthet a férjed egyedül, ha közös kasszán vagytok.

Beszéljétek meg egymással, szerintem abba is lehetsz őszinte (nem bántó!!), hogy elmondod, miért terhes neked a gyerek, és nem szeretnéd a továbbiakban pesztrálni. Ezt amúgy a férjednek meg kell értenie, bármilyen fájó is neki. Nyilván nem azt mondom, hogy zúdítsd rá, hogy az a mentálisan beteg gyerek nem teheti be többet a lábát, azt sem kell mondanod, hogy utálod, de azt nyugodtan felvállalhatod, hogy őszintén, hogy nem kedveled és hiába próbáltad elfogadni, nem megy. Nem kell a férjed sem zsarolni, hogy ne szeresse tovább a gyereket, de innentől kezdve tényleg csak az ő dolga.

Még egy: nem hajtok magas pontszámra, jöhetnek a lepontozók, akik szerint el kell fogadni egy kakukkfiókát....

35N

"Tudom, hogy csúnyán hangzik " - apa szemmel ezt meg tudom erősíteni.

Tök ugyanilyen helyzetben voltam, csak annyi eltéréssel, hogy az én fiam örökbefogadás révén lett a fiam, akkoriban hiperaktívnak is mondták... stb.

Mi már nem vagyunk együtt a kisebbik (közös) gyerek anyjával.

Amikor összejöttél ezzel a pasival és vállaltál vele egy közös gyereket, akkor azzal az apró ténnyel vállaltad, hogy már van egy hiperaktív gyereke, akit szeret.

A fent leírtakból mindössze egy dolog változott, hogy ő nem a vér szerinti apja, hanem ezek szerint "csak" a nevelőapja. De ő akkor is az apjának érzi magát. Ha 4 évig el bírtad viselni a gyerekét, (aki mellesleg nem tehet róla, hogy ilyennek született, sőt, még a tiedről is kiderülhet pár év múlva,hogy ilyen), akkor vegyél erőt magadon, és viseld el ezután is.Mert annak a tudatában vállaltál közös életet ezzel a pasival, hogy ez a gyerek már megvolt. Előbb, mint te.

Szíved joga nem kedvelni más "neveletlen" kölkét, de ha szereted a párodat, és ő szereti a gyerekét, akkor próbálj meg erőt venni magadon. Ha felhozod neki a témát, csak rosszul jöhetsz ki belőle, hidd el.

"csak annyi eltéréssel, hogy az én fiam örökbefogadás révén lett a fiam," - ez kb 100% eltérés az itt tárgyalthoz, azt gondolom... akit az ember örökbe fogad, azt az összes megismerhető körülmény ismeretében önként vállalta, tehát az az ő gyereke, és kész, fel sem merülhet, hogy ne lenne az... mondom én is férfiként.

Ha az exe átvágta, megalázta, semmibe vette, kihasználta - az meg egy teljesen más eset.

75-ös, nem értek veled egyet, semmi különbség nincs a két helyzet között:

Az új nő nem képes elfogadni a pasi fiát, - annak eredete a kérdés szempontjából lényegtelenen.

Nem látom a helyzet megoldhatóságát, mert végül is van az úgy, hogy az ember ránéz egy másikra, és azt gondolja: fujjj... ez történik itt is, velünk is ez volt, nem tud rajta változtatni, - az összes többi csak duma, ideológia gyártás.

#76, nem. A gyerek adott - olyan rövidebb kapcsolatom is volt, ahol a hölgy vagy nem tudta, vagy ne akarta megjegyezni a bevét :) - és az is, hogy a kérdező nem bírja elviselni.

Azt gondolja, hogy a vér szerinti apaság miatt volt muszáj eddig elviselnie, tehát már nem kell.

Én meg azt mondom, a saját tapasztalatomból, hogy az apaság miatt "kell" elviselnie - de nem fog menni, se így, se úgy.

Abban is hasonló a helyzet, hogy akkor én is megkaptam, hogy csökkentsem a gyerektartási díjat, mert már nekünk is van új... én meg úgy gondoltam, hogy nekem van két gyerekem, és majd én meggondolom, hogy melyiket hogyan tudom jobban támogatni

72-es válaszolóval maximálisan egyetértek. (beszarás és elvileg nő)

Szerintem várj, míg a férjed lecsillapodik, aztán mindenképp fejtsd ki neki ezt a témát. Te ismered őt, te tudod mennyire kell óvatosan megközelíteni a kérdést. A helyedben nem hagynám annyiban a dolgot, én sem kínlódnék más kölykével, a közös kasszából meg pláne nem szponzorálnám. Az kissé úri mulatság lenne.

A szituációról meg az a véleményem, hogy nem szeretnék hasonló helyzetbe keveredni. Férfiként azt mondom, hogy ilyen esetben gondolkodás nélkül bíróságra mennék és kérném a apaság vélelmének megdöntését. És hogy kicsit korbácsoljam az indulatokat, utána járnék annak is, hogy az évek alatt kicsalt pénzből vissza lehet-e szerezni valamennyit. Akár per útján is. De szerintem ez a férjednek nem opció.

Sok sikert! 35/F

(a köpködőket meg hagyd a francba...)