Az a nő, aki úgy megy férjhez hogy egy rántottát nem tud elkészíteni, hogy akar családot alapítani, gyerekeket nevelni?

Minek főzni?:D

Arra találták ki a jó öreg MIRELITET:)

Erős tányérok kellenek csak,mert nagyokat koppan:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Én olyannal biztos nem kötném össze az életemet,aki saját kezével ölné meg a csirkét....

nem vagyok vega,de meghagyom ezt a szerepet másnak.

nem akarok egy "gyilkossal" együtt élni.

a tésztagyúrástól meg bőrkeményedés lesz,ami az előjátéknál nem túl előnyös:_D

Anyám erre mindig ezt mondta

A férfinek 2 dolog kell.

A bele tele legyen,a f-sza üres legyen:)

Mindig szánom a napot mikor összekötötték az életüket:D

Gömbicica! Alapvető dolog, hogy ha például ég a ház, és a másik nem csinál semmit, eloltom a tüzet, nem hagyom, hogy leégjen, még akkor sem, ha előzőleg abban állapodtunk meg, hogy a tűzoltás a másik feladata. Ha a feleség nem ad rendes vacsorát a gyerekeknek, akkor az apa kötelessége gondoskodni erről. Mert nem az a lényeg, ki csinálja meg, hanem az, hogy a gyerek rendes vacsorát kapjon! Te ezekszerint nem így gondolod. Vagy ha bekakil a gyerek, úgyhagyja, mert úgy állapodtak meg, hogy a feleség feladata rendbetenni? Érdekes felfogásod van.

Azt meg nem is értem, mit mutizol meg fatizol, hogy jön ez ide?

Ugyan nem férjhez mentem, de mikor elköltöztem otthonról poros/üveges ételeket tudtam csak készíteni, a rántottát is sikerült állandóan elrontanom (túl száraz vagy nyers lett, ahogy már valaki írta). Azóta megtanultam szerintem egy tűrhető szinten főzni, sőt néha ismerősök elkérik a receptjeim, pedig a legtöbb saját kútfőből született. Nem is tudok hagyományos magyar ételeket, úgymint pörkölt nokedlivel vagy paprikás csirke. (mondjuk otthon se ettünk soha ilyet) Anyukám nagyszerűen főz, bármiből képes nagyon finomat főzni pillanatok alatt. A karácsonyt gyerekkoromban nem az ajándékok miatt vártuk hanem az ünnepi menü miatt. Viszont a pillanatok alatti főzés előfeltétele volt, hogy ne lábatlankodjunk a lába alatt. Kuktáskodni hétvégente segítettünk, mikor belefért az időbe, de gyakran vette ki a kezünkből a munkát, hogy így sose lesz ebéd az asztalon, így szégyen nem szégyen nálunk a barátom pucolja a zöldségeket, krumplit általában, mert ezerszer gyorsabb, mint én. Ő rendszeresen be volt erre fogva otthon. Az első muffinomat is 24 évesen sütöttem meg, piskótát pedig még sosem sütöttem, de ami késik nem múlik, viszont tésztát gyúrni utálok, akkor most a leendő gyerekeim éhen halnak majd és ciki, hogy nem vagyok elég régi módi ha fagyasztott vagy bolti péksütit veszek illetve a levesbetétet se itthon kézzel készítem hanem megveszem a bolti tésztát?

Takarításban is voltak hiányosságaim, nem tudtam hogy kell wc-t pucolni vagy vízkőtleníteni a fürdőt, de megtanultam. Volt egy jó kis könyvem is, egy szép vaskos olvasmány Háztartástan kezdő háziasszonyoknak címen, kb velem egyidős könyv, így vannak benne elavult tippek, de általában segít. Ha nem, akkor pedig van már telefon, felhívom anyukám, hogy ez hogy is van. Még sose csapta rám a telefont.

Tehát nem értem az miért probléma ha valaki éppen nem tud főzni, sütni. Az cikibb ha egyáltalán nincs igénye, hogy legalább alap dolgokat megtanuljon elkészíteni. Barátomat is úgy "kaptam", hogy mivel anyukája régimódi "házitündér" asszony, ezért 27 évesen a melegszendvics volt a legbonyolultabb étel, amit képes volt megcsinálni ha esetleg én nem tudtam vacsorát készíteni (beteg voltam, elutaztam, stb). Azóta palacsintát süt, tésztát főz illetve chillis babot és bővül a repertoárja, férfi létére.

Nem tudom akkor én biztos "barom" vagyok mert 19 évesen férjhez mentem és imàdjuk egymàst azóta is.

Nekem -amig a szüleimmel laktam- soha semmilyen hàzi munkàt nem kellett csinàlnom.

Aztàn a férjemmel albérletbe költöztünk és hirtelen ràdöbbentem hogy ha megcsinàlok mindent az nekem lesz jó mert én is büszke lehetek a végeredményre és persze magamra. A főzés màr nehezebb dolog. Egy ràntottàt sem tudtam megcsinàlni viszont amióta együtt élünk folyamatosan bővül a tudàsom ami azt jelenti hogy főzni csak esküvő utàn tanultam meg.

Ugyanúgy, mint egy férfi, aki úgy nősül, hogy még pirítóst sem kent magának életében.

Majd megtanulják, nem?