Az a nő, aki úgy megy férjhez hogy egy rántottát nem tud elkészíteni, hogy akar családot alapítani, gyerekeket nevelni?

""Ki az a barom,aki 20on évesen házasodik?"

Tehát aki 27-28 évesen házasodik, az szerinted barom!

Mi nálad az ideális kor 65-70?"

Nálam az ideális kor SOHA:DD

De ettől,te még vénlány maradsz:D

Kedves35-ös!

Akit én neveltem, az letett már sok mindent az asztalra.

Kitünő szakember, jó munkahelye van.

tető alá hozott egy lakást berendezett magának egy komoly mühelyt, mindezt saját erőből. Ha kell villanyt szerel, ha kell tetőt csinál, nem fényezem de tényleg igy van.

Hozott egy hibás döntést(

Tudatában van, hogy elrontotta, de most orditsa le az anyuka fejét naponta? -én biztos megtenné, de az ember idegei nem feszithetők végtelenségig-

Kezdetben megegyeztek, hogy a pénzkereset az apukáé a háztartás, gyerek anyukáé.

Ki-ki saját tudása szerint látja el a feladatait.

Minden elfogultság nélkül ki merem jelenteni, hogy nagyszerü fiaim vannak!!! én büszke vagyok Rájuk!

Kivánok mindenkinek ilyen gyerekeket!!!!

Megjegyzem nem vagyunk muti meg fater sem.

Édesanyám, Édesapám.

Borzasztó szar nevelésünk van. mi?

Anyu nagyon jól tudott főzni, ki merem jelenteni, hogy egy igazi konyhatündér volt. Gyakorlatilag nem volt olyan étel, amit rosszul készített volna el, és bármit meg tudott sütni.

Ehhez képest én kezdetben azt se tudtam, hogy a halat nem szabad kiklopfolni - pedig nagyon sokat voltam a konyhában Anyu mellett, próbáltam a keze alá dolgozni és közben tanulni, mert Anyu is fontosnak tartotta, hogy egy nő jól főzzön.

Röhögjetek ki, de a párom ösztönösen jobban főz, jobb érzékei vannak a fűszerezéshez, mint nekem. Próbálkozom, de sokszor van olyan, hogy főzés közben kihívom a konyhába és megkérem, hogy kóstolja meg az ételt, amikor nem tudok rájönni, hogy vajon mi hiányzik belőle; ő rögtön tudja. Csak belekortyol és már rá is vágja, hogy "majoranna" vagy "még egy kis bors". Érzéke van hozzá, nekem pedig nincs.

Amit jelenleg el tudok készíteni, azt is mind tőle tanultam. Mivel viszonylag lelkes amatőr vagyok, így szívesen kísérletezem, próbálgatom a szárnyaimat a konyhában, de ettől még sokszor jön ki úgy a lépés, hogy jobban járunk, ha én mosogatok és ő főz.

Ettől még nem érzem úgy, hogy alkalmatlan lennék feleségnek. Nagyon szeretem a páromat és őszintén úgy gondolom, hogy ennél semmi sem lehet fontosabb.

A főzés egy kompetencia és nem mindenki alkalmas rá, hogy maradéktalanul elsajátítsa. Aki igen, az örüljön neki. Aki pedig nem, azt se kell leszólni szerintem. Ő majd rendel ételt és ugyanúgy meleg ebéd lesz az asztalon. A lényeg, hogy ő is megoldja valahogy.

24/L

Egyik nem függ a màsiktól.

Èn pl. alap dolgokat tudtam megfőzni amikor megismerkedtem a fèrjemmel. Nem a szakàcsművèszetem miatt vett el!

Most màr úgy ahogy megy a főzès. Sütni imàdok azt lànykoromban is szerettem, főleg sütiket, tortàkat, de nyilvàn nem ezzel kell jóllakatni a csalàdot.

2 gyerekünk van, ès most kapaszkodj meg mert a lènyeget nem mondtam, van hogy most is segítsègre van szüksègem egy-kèt dologban főzès terèn. No, de az az èrdekes ki segít: a fèrjem aki szakàcs.

Soha nem okozott ez gondot köztünk hogy ő az ègvilàgon mindent meg tud főzni, èn kevèsbè. Itthon èn főzök, de sosem volt rest segíteni ha elakadtam.

Na, hogy a velemenyem is elmondjam:

Marhara nem erdekel, hogy egy no tud-e fozni vagy sem. Sokkal fontosabb tulajdonsag hogy ertelmes-e , hasonloan gondolkodunk-e a vilag dolgairol, tudunk-e kozos celokat meghatarozni es azokert kozosen dolgozni, van-e erzeke a gyerekneveleshez, tud-e valodi tars lenni, van-e sajat karrierje, celja, amiert dolgozni tud.

Ha ezek stimmelnek, nagy ivben lexarom hogy foz-e vagy sem. Tudom hogy sok nonek ez az egyetlen pozitiv tulajdonsaga amit el tud magarol mondani hogy tud fozni (jot rohogtem a csirke levagason meg a teszta gyurason, LOL) es rettentoen irritalja ha mas no meg ettol sokkal tobb es erdekesebb.

Talan felismertek hogy a mai vilagban az hogy tud-e valaki fozni vagy nem, huszadrangu kerdes.

39F

Amióta terhes lettem, a férjem főz. Amióta a fiunk megszületett, méginkább.

Mielőtt összejöttünk volna, vega ételeket csináltam, nem ette meg, tehát végülis sosem főztem, de megoldotta. Tuti nem azért vett el, mert jó ételek várják haza a kezem alól. És?

Nekem 2 gyerekem van, utálok takarítani, és főzni sem nagyon szeretek. Nem főzök minden nap, csak hétvégén, de van, hogy akkor is csak rendelek. Hétköznap mindenki eszik az iskolában főtt ételt, fölöslegesnek tartom, hogy ezzel bíbelődjek esténként munka után.

Nálunk sokszor kupi van, bár egyedül álló anya vagyok akkor is szégyellem, de vagy időm nincs rá, vagy kedvem. A nagylányom szokott segíteni.

Nem értem azokat a nőket akik dolgoznak, takarítanak, főznek, kinyalják az egész család fenekét, nekik meg nincs életük. És a férj ezt vígan dalolva végig is nézi. Azok a férfiak ilyenek akik így nőttek föl, hogy ezt látták, anyuci pici fiacskái. Mert ha anyuka megbírta csinálni az asszony miért nem?? Persze az az anya vagy feleség aki nem dolgozik és el van tartva oké...de aki igen, azzal szemben nem reális elvárás.

Lehet megkövezni de szerintem egy családban mindenki egyenjogú és mindenkinek ugyanannyit kell beleraknia.

Nem beszélve a gyerekkel való foglalkozásról a gyerek is közös. Pont.

Jöhet a vérmes eszeveszett anyós.

Anyám nem tudott főzni, mikor férjhez ment, pedig előtte külön lakott ám, tehát nem a nagyanyám főzött rá vagy ilyesmi. Ettől függetlenül megtanult, és felnevelt 5 gyereket, de ja, nem kellett volna...

Én is úgy mentem férjhez, hogy nem tudtam főzni, és láss csodát, most is csak az abszolút alapokat tudom, ám még élünk mindketten. És ha lesz gyerekünk, ő sem a szőnyegen fog éhen pusztulni.

Legközelebb, majd ha ilyen házasságnak vagy a tanúja, kiabáld be a templomban, hogy az esküvő nem jöhet létre, a nő nem tud főzni, a férfi meg füvet nyírni, és ez nagy akadály ám a szerelemben!

Mindenesetre én nem cselédnek mentem, hanem feleség lettem, ez nálam messze nem egy és ugyanaz.