Hogyan értethetném meg véglegesen a családommal, hogy nekem nem lesz se feleségem, se gyerekem, szóval saját családom sem?

Egèszen elkèpesztõ milyen vàlaszok vannak itt..

Aki fiatal koràban nem kell senkinek,annàl sorban fognak àllni a nõk,mikor majd 30-40 éves,vagy mèg idõsebb lesz,persze,ez nagyon életszerü.A 30 körüli fiatal nõk nem rohangàlnak olyanok utàn,akik hajlandòak megfürödni,a fèrfiak tepernek utànuk,legalábbis én csak ilyeneket ismerek.Pàr év mùlva olyan szinten leszel frusztràlt,kielégitetlen,hogy a nõk menekülni fognak elöled,mert nagyon meg fog làtszódni a viselkedéseden a “nõhiàny“.Most kène vàltoztatni a stílusodon,még nagyon fiatal vagy,nincs veszve semmi.Van egy tipikus balf.sz munkatàrsam,lassan 40 lesz,de soha nem volt nõje,pedig rendes,normàlis,de annyira férfiatlan,csak sajnàltatni tudja magàt(jaj,nekem nincs senkim,egyedül vagyok,ezért mindig otthon kell unatkoznom),hogy még a 120 kilós többgyerekes nõk is kiröhögik,mikor bepróbàlkozik nàluk.

A szüleid nem fognak békén hagyni,beletörõdsz,vagy elköltözöl,màst nem nagyon tudsz csinàlni.

Az én munkahelyemen a 30as szingli csajok egymást frusztrálják agyon (pedig csak munkatársak), vagy azokat, akik éppen nem élnek klasszikus családi életet (vagy nincsenek éppen célegyenesben). Pl. a konyhában/pihenőben gyakran megmosolygom, hogy egy affektáló fiatal kismama micsoda vert szingli seregeket hagy maga után... :). Nagy a verseny a tökéletes boldogságért... :P.

Természetesen; vannak szuperbéna pasik is. Ezt nem kétlem. De 30 felett a nők nagy része családot akar és olyan pasasokkal alapítanak családot, hogy ledöbbennél.

Mondjuk a foglalkozásod miatt kevésbé töltöd az időd nők között (ami - összességében - nem is olyan rossz dolog), de mindenképpen keresned kell a női társaságot, ha be akarsz csajozni. Ne azért menj el táncolni, mert szeretsz / nem szeretsz táncolni, hanem mert ismerkedni akarsz. Ráadásul; ezeken a helyeken elég kevés a pasas és azok nagy része sem a Te csapatodban játszik... a legtöbb pasast a párja cipeli le vmi esemény előtt (esküvő, bál... stb.), hogy tanuljon pár lépést. A többi nő szingli... így minden esélyed megvan.

szoval valahogy birdki 30ig, fejlszd magad, tanulj, szerezz jó állást.aztán majd a bepánikolt szingli 30 felé kozeledo csajok, akik eddig rad se néztek, le fognak teperni, mert már kell nekik gyerek, és te kinézel akkora balf**nak majd, akarom mondani jópartinak, hogy elveszed valamenyiket, megcsinálod a gyereket neki, aztán egész eletedben gurizhetsz értuk.

na kérdezo, egybol szebb lett a világ, ugye?

Olyan lányt keresel, aki nem felszínes? Hát akkor gondolkozz el egy kicsit azon, milyen helyek "vonzzák" az empatikusabb, önzetlen, segítőkész embereket. Egy kicsit segítek: pl. állatmenhelyek, egyéb segítő szolgálatok önkénteseire gondolok. Pláne így karácsony előtt elkélnek a segítő kezek, például ajándékcsomagok összeállításánál, ételosztásnál, ruhaválogatásnál, vagy az állatmenhelyeken pl. a kutyasétáltatásnál (ezt lehet bizony párban is!). De nagyon sok településen van egyházi szeretetszolgálat is, akik pl. mozgáskorlátozott, idős embereknek segítenek. Bevásárolnak nekik, takarítanak, beszélgetnek velük.

Csak tényleg ne görcsölj rá az ismerkedésre. Én úgy veszem ki az írásodból, hogy értelmes, érett gondolkodású fiú vagy. Nem vagy lekésve semmiről. Az én vőlegényem ugyanennyi idős volt, mint te, mikor megismerkedtünk. Előttem még csak nem is csókolózott, pedig csinos srác volt, csak kereste az igazit, aki nem affektáló plázacica. Mi amúgy egy túratagozat által szervezett, hagyományőrző jellegű táborban találkoztunk 7 éve. Én meg egy könyvmoly, szürke kisegér voltam, akit azelőtt jóformán senki sem vett észre.

Csak a saját tapasztalataimat osztottam meg; ha valakinek más a tapasztalata, az nem zavar. Számviteli-pénzügyi osztályon dolgozom (32 hölgy munkatárs) amely szomszédos a call centerrel (26 hölgy), közös pihenő/kávézóval, ami az irodák mellett van közvetlenül (5 férfi van a két osztályon összesen). Ráadásul; a falak is vékonyak... :(.

Szóval; férfiként nekem nem igazán sikerül racionális magyarázatot találni erre a boldogsági versenyre (Hogyan döntik el, hogy ki nyert? Mikor van vége? Hogyan lehet kiértékelni azt, hogy valójában ki a boldogabb?), de ezek a hölgyek, ebben a környezetben, a társadalom eme szűk szegletében, 30 körüli szingliként így viselkednek. Elhiszem, hogy mindenhol máshol ez máshogyan van. A párom szerint simán csak arról van szó, hogy 30 körül fogja fel a legtöbb érintett (természetesen; szigorúan az én munkahelyemen), hogy lassacskán fordul a kocka. A női magazinok állításaival ellentétben egy 30as már soha nem fogja felvenni a versenyt egy 20assal (nincs az a szemránckrém), kisírja magát az elszalasztott lehetőségek felett és elkezdi "menteni a menthetőt". Kompromisszumokat köt? Igen. Olyanokat, amiket korábban nem? Igen. A munkahelyemen sok "jó bőr" harmincas szingli vizslatja kétségbeesett tekintettel / zavart mosollyal a belátogató kismamát, majd siránkozik a konyhában... ilyen ez. De mondom: csak az én munkahelyemen. Mindenhol máshol ez máshogyan van.

Jaj kérdező, a férjem 20 évesen vesztette el a szüzességét egy hivatásossal, mert még arra se tudott felszedni egy csajt se, 30 éves koráig két darab kapcsolata volt, engem utána ismert meg, 7 éve házasok vagyunk, nem sokára jön a gyerek stb. és tök jó életünk van. "Kicsit" sokáig tartott neki, pedig szegénykém amúgy teljesen normális, csak fiatal fiúként egy igazi rakás szerencsétlenség volt. Aztán még neki is sikerült.

Ne ásd már el magad basszus...