A férjem lánya szándékosan ártani akart a gyerekünknek, mit tegyek? Nagyon dühös és elkeseredett vagyok, mégis hol rontottuk el?
A férjemnek van egy hatéves kislánya az előző házasságából.
Hat hónapos a közös kisfiunk.
A férjem üzleti úton van külföldön még egy hétig, a lánya megfázott, belázasodott, az anyukája pedig megkért hogy ápoljam én, én úgyis itthon vagyok, hogy neki ne kelljen táppénzre mennie.
Beleegyeztem, így most itt van nálunk a kislány.
Csengetett a postás, átvettem egy levelet, mikor visszajöttem, ránéztem a kisfiamra, aki a kiságyában aludt a saját szobájában.
A kislány bement hozzá, és állt az ágya felett. Én marha még meg is hatódtam, hogy hogy szereti az öccsét. És egyszer csak a kiscsaj szándékosan ráköhögött, összenyalogatta az arcát, és azt mondta neki, hogy "remélem elkapod tőlem a bacikat és meghalsz, te undok kis dög".
Azt hitte, hogy én nem látom.
Nagyon dühös lettem, megfogtam a kezét, bevonszoltam a szobájába, nagyon komolyan és szigorúan elbeszélgettem vele, azután rácsuktam az ajtót, hogy gondolkozzon el a történteken.
Legszívesebben megütöttem volna, dehát nem fogom más gyerekét megverni. Ha az én gyerekem tett volna ilyesmit, biztosan lekevertem volna neki egy méretes pofont, hogy tudja hol a helye.
Annyira dühös vagyok, most mit csináljak? Már az is eszembe jutott, hogy felhívom az anyukáját és megmondom neki hogy azonnal távolítsa el a gyereket a fiam közeléből.
Iszonyúan haragszom a kislányra, leginkább azért, mert tényleg alaposan felkészítettük a kistesó érkezésére, és egész eddig azt játszotta, vagyis inkább hazudta nekünk a gyerek, hogy ő milyen boldog és mennyire imádja az öccsét. Minden, a baba körüli teendőbe bevontuk, ha kedve volt hozzá, segíthetett. És mindig, mindenki előtt hangoztatta, hogy milyen aranyos az öcsikéje, és hogy szereti őt. Folyamatosan kérdezgettük, hogy mit érez, és pofátlanul belehazudta a szemünkbe hogy szereti. Pedig nagyon szeretjük a kislányt, ő ezt pontosan tudja, és mindig mindenben támogattuk, tudja hogy bízhat bennünk, számíthat ránk. És ennek ellenére ilyen alamuszi, gonosz dolgot tesz a hátam mögött. Mégis hol rontottuk el?
Mit kell ebben a helyzetben csinálni? Mi a megoldás?
Leginkább a 28-as hozzászólóval értek egyet. Nem gondolnám, hogy a kislány sunyi lenne, és képmutató, és 6 hónapig csak megjátszotta volna magát. Erre egy kisgyerek nem képes.
Őt még az érzelmei irányítják az értelme helyett. Sőt, tegnap hallottam a rádióban egy riportot, ami arról szólt, hogy az agynak azon része, ami a konfliktus kezelésért felelős, igazából csak kamaszkorban fejlődik ki teljesen. Szóval valamiért megharagudott/féltékeny lett a picire, és ezt tette. Pont egy ismerősöm mesélte, hogy több, mint tízévesen a hóba borította a kistesót a babakocsiból, annyira utálta, pedig felkészítették az érkezésére. Azóta persze jó testvérek. Szóval egy hatévestől ne várj csodát.
4 éves gyerekem van. Hallottam már tőle olyat (egy dühös pillanatában), hogy engem nem szeret, csak a mamát, vagy hogy kidob a kukába. Aztán megkérdeztem, hogy ha engem kidob, és nem leszek, akkor mitévő lesz? Hüppögve mondta, hogy akkor elmegy a kukásautó telepre és megkeres.
A baj szerintem se akkora, mint amennyire most annak látod. Nem gondolom, hogy bárki azt hinné, hogy te találtad ki a történteket. Beszéld meg az apjával is és az anyjával is. Fontos, hogy tudjanak a dologról, mert csak úgy tudnak segíteni. Vedd fel a kapcsolatot a védőnővel is, ő biztos jó tanácsokat tud adni, és esetleg beszéljetek az óvónénivel. Az oviban sok mindenről beszélgetnek a gyerekekkel, ha partnerek az óvónénik, akkor egy ilyen alkalommal szóba hozhatják a kistestvér témát is.
Úgy gondolom, hogy a féltékenység, ha jól kezelitek, idővel el fog múlni. Addig is ne hagyd őket egyedül, felügyelet nélkül.
A kérdésedre a válasz, szerintem sehol nem rontottátok el. Ezen nagyon sok kisgyerek keresztül megy. Türelem, sok beszélgetés, szakszerű segítség, és megoldódik a probléma.
A lanyom unokanövere sajnos velejeig gonosz volt, rengeteget bantotta a lanyom , es kiderult utolag h mikor senki nem latta, szexualisan zaklatta!
Es nekem meg alakoskodott a segitökesz , pelenkazni akaro rokon szerepeben
Egy kis velejeig rohadt féreg volt, mar 6 évesen
pedig van ilyen, mint amit a 43-as leirt!!!!
azt hogy neveznéd, mikor a 6 éves bezárja a szobába a 3 évest és a 3 évesnek nyalogatnia kell a 6 éves kislány -nemiszervét??? és ezt utolag tudod meg a 3 évesedtöl, hogy a barátaid gyereke mire kényszeritette öt?? ez szerinted mi??
mind a két gyereket pszichologushoz kellett hordani!
"44-es, Te nagyon álomvilágban élsz, ha azt hiszed nincsenek ilyenek... Szerinted minden gyermek angyali lelkületű? Akkor nem lenne ennyi aberrált felnőtt korára sem, mint amennyi van! És képzeld, 6 évesen is tudnak ilyenek lenni!"
Igen, de a szülőket és a környezetet kell okolni. Jogilag szerencsére egyértelmű a helyzet, erkölcsileg pedig könnyen eljutunk az utóbbi következtetésig.
Itt megállapíthatjuk, hogy a korra jellemző vegyes családi
felállás a legnagyobb jó szándék ellenére is árt(hat) a gyereknek.
"Itt megállapíthatjuk, hogy a korra jellemző vegyes családi
felállás a legnagyobb jó szándék ellenére is árt(hat) a gyereknek."
Ugye ezt nem gondoltad komolyan???
"Ugye ezt nem gondoltad komolyan???"
Dehogynem, ez nem vitatéma. Itt is naponta 10 kérdés foglalkozik a 'régipáromújfeleségénekalányaazexemfiánakatzannyaközösgyerekével' szintű hőseposzokkal. Kifogyhatatlan téma.
Más kérdés, hogy vannak primitív családok akik együtt vannak, de állatokat megszégyenítő kulturálatlanságban töltik az idejüket. Az sem jobb. Ismerek olyat akiknél még a kutya is hülye, idegbeteg, pedig a fajtára sem jellemző.
"Egyébként nehéz kimondani, de most Andizsuzsi válaszával értek egyet"
Nekem sincs patám, miért baj az, ha néha egyetértünk? :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!