Ki mennyi pénzt kapott a "kezdéshez" a szüleitől, nagyszüleitől? Mennyit spóroltatok/spóroltok a fiatalkorotok alatt? Akinek van kedve legyen szíves kifejteni hozzám hasonlóan a saját hátterét.

én 15 éves lány vagyok, még csak most ballagtam el az általánosból. én már 7 éves korom óta gyűjtögetek, eddig 500.000 Ft gyűlt össze. szerintem külön önállósodásra nem fogok kapni pénzt mert anya meg apa is teljesen a nullán van, meg ilyet hogy több milliót adni... hát... én szerintem soha nem fogok annyit egy összegben látni. szerintem majd úgy lesz hogyha megyek egyetemre akkor majd anyuék rendszeresen adnak pénzt havi részletekben hogy tudjam majd fizetni a koleszt, a kaját, stb. ha meg elvégzem és majd elhelyezkedek akkor úgyis lesz fizetésem tehát felesleges lesz pénzt adniuk. én amint lehet, (elvileg 16 az alsó határ) el akarok majd kezdeni dolgozni, gimiben még csak nyári munkákat, de egyetem mellett is szívesen dolgozok majd, és magamnak fogom összegyűjteni a pénzt. amúgy vázolom az anyagi helyzetünket:

anyukám zongoratanár, kb. 120.000 Ft a havi fizetése, szóval kevés. apukám külön lakik, semmi költséggel nem járul hozzá a megélhetésünkhöz, pedig neki nagyon magas a fizetése (6-700.000 Ft havonta) egyébként atomerőműben dolgozik bloggvezetőként, gépészmérnöki végzettsége van

Én már annak örülök, ha nem azt hallom anyumtól telefonon, hogy ki fogják kötni a vizet, meg el fogják árverezni a házat :D

Sosem voltunk olyan helyzetben, hogy akár zsebpénzt kapjunk. Nem lakom otthon, két éve koliba költöztem, diákhitellel, munkával, így magamat épp hogy eltartom. Haza nem tudok adni, pedig nagyon szeretnék segíeni szüleimnek :(

20L

Gazdag családból származom, többen vagyun testvérek de nálunk elég egyenlőtlenűl megy a támogatás. Meglehetősen, önkényesen is aszerint, hogy kinek mi az érdeke és a szüleim szerint mi kellene. Ha arra van szüksége az embernek, ha nem. Még akkor is ha azzal csak ártanak.

Az alap szabály az lenne, a képzésre kapunk pénzt minden mást viszont magunknak kell megoldani. Aztán ez nem minden testvéremre igaz.

Valamint megtanítanak minket pénzt csinálni.

Elvileg lenne pár milióm a bankban meg egy fél ház ára, az anyai nagymamámtól. Ám anyám nem engedi, hogy elfogadjam mert azt magának akarja.

Apám elnyelt előlem egy házat és fél milliót. Az volt a másik örökség, az apai nagyanyámtól.

Ellenben kűlföldön tanulhattam. Igaz nem akartam és bőven ledolgoztatták velem az árát.(Szó szerint.)

Most fél millióval lógok nekik, amit késöbb jobban tenném ha visszafizetnék. Másképpen úgymond adósuk maradok. Ugyan, csak 100 ezer forintot várnak vissza tőlem, és valójában ők tartoznak nekem, de ilyenkor be jön az önkényesen számítot egyenleg módszere.

Amúgy ezt leszámítva 2300 forint kézpénzel léptem ki az ajtón. Pontosabban annyival dobtak ki, mert éppen nem mutatott jól egy örökösödési vitában, hogy ott élek. Viszont még nagyon ügyesen rám vertek -130000-t. Tanultam belőle, nem szabad megbíznom az anyámban.

A testvéreim: Hát, attól függ. A kissebbek még nem olyan "sokat". Kűlföldi utak, képzés és rendszerint van fejenként 10-30 ezer zsebpénzük.

A nagyobb testvérem évi két milliót, képzés címén. Ez úgy összesen 16 millió lesz. Aztán van 5-6 milliója a bankban. Meg talán még vesznek neki egy lakást, 35 millióért. Egyszer már majdnem vettek neki, csak összeveszett a szüleimmel.

A többi testvérem szintén ennyit fog kapni ha nem többett.

Nekem annyi, hogy van két szakmám, és ha arról van szó, akkor kérhetek kölcsön. Amennyiben olyan kedvük van akkor kapok, ha meg nem akkor kis nyúl. Eddig mindig visszafizettem. Az ára azon is múlik, hogy ép miben állapodunk meg. Van amikor 0 ft viszont adott esetben csak kamatra kapnék.

A családi kapcsolathálót nem használhatom.

Így összességében pillanatnyilag minuszban vagyok, és munka nélkül. Pillanatnyilag kapok havi 20000ft-ot, amíg nem találok állást. Persze hitelbe.

Anyám előszeretettel aláz meg amiért nincsen pénzem. Ha úgy vesszük ez is egy-megjegyzem, beteges-fajtája a motívációnak.

Hogy miért nem segítenek? Mert A:a gerincem nem eladó. B: az egész családom a pénzről, vagyonról szól. Nekem pedig derogál így élni.

Előző válaszoló vagyok.

Csupán utólag olvastam el a hozzászólásokat. Szeretném mindenkinek hálásan megköszönni a válaszát. Nagyon tanúlságosak voltak.

Én ugyan családon belűl haragszom a szüleimre amiért így megosztanak minket, és csak a pénz a minden. Meg, amiért annyira önzőek és egoisták. Tudom, hogy azért sem segítenek, mert úgy gondolják nem érdemlem meg. Az az ő döntésük.

Ugyan akkor eddig is tudtam, hogy sok mindent adtak. Ellenben a legjobb dolog amit kaptam tőlük, az nem a kölcsön, és még csak nem is a képzés. Pontosabban nem az iskolai képzés. Hanem a gondolkodásmód. Azt hiszem ez mindennél fontosabb.

Szüleimtől annyit kaptam, hogy 17 éves koromig eltartottak. Ahogy munkába álltam már én is beleadtam a közösbe + álltam magamnak MINDENT. Bár otthon laktam, külön konyhán, mosógépen stb., hogy ne legyek Anyukámnak teher. Ezen kívül közölte, hogy semmire ne számítsunk testvéremmel, mert ő nem akar aszkéta életet élni, és nem azért dolgozik, hogy nekünk jó legyen. Teremtsük elő, amit akarunk.

Ennyi segítséget kaptam, de én hálás vagyok. Remélem lesz rá lehetőségem, hogy a saját gyerekemnek többet segíthessek.

Semmit sem, sőt, amikor mi nagy nehezen a férjemmel összekapartunk valamit, akkor azt is el akarták volna venni (mindkét család), ki ilyen, ki olyan mondvacsinált ürüggyel.

Irigylem azt, akinak jó családja van, jó szülei és segítik a gyereket, ahol csak lehet. De nekem már ez jutott, ezzel kell valamit kezdenem.