Ki mennyi pénzt kapott a "kezdéshez" a szüleitől, nagyszüleitől? Mennyit spóroltatok/spóroltok a fiatalkorotok alatt? Akinek van kedve legyen szíves kifejteni hozzám hasonlóan a saját hátterét.
47 éves közalkalmazott középiskolás tanár vagyok, a feleségem 46 éves portás, tehát egyikünknek sincs álomfizetése.
A tanítványaim eléggé szeretnek, szoktam velük beszélgetni órákon kívül is mindenféléről, sokan tartanak a bizalmasuknak, olyan dolgokat beszélnek meg velem, amiket a szüleikkel nem, tehát őszinték hozzám.
Kíváncsiságból elkezdtem kérdezősködni, hogy ki mennyi pénzt spórolt össze mondjuk 1-820 éves koráig (nagyon sok régi tanítványommal tartom a kapcsolatot), kinek mennyi van a bankszámláján ilyen korban. Aztán akik önállósodtak azoktól rákérdeztem, hogy mennyivel járultak ehhez hozzá a szüleik.
Főleg az első adat megdöbbentett, miszerint a mai 18-20 évesek nagy részének nincs sok pénz a bankszámláján, amit ajándékba kapnak karácsonykor, szülinapkor azt el is költik magukra és sokan csak akkor dolgoznak, ha gyűjteni akarnak valamire. Nem is nagyon beszéltem olyannal, akinek 1 milliónál több spórolt pénze lenne 20 éves korára.
Nekem van egy 22 és egy 20 éves gyermekem. Én is és feleségem is spórolós családból származunk, sok támogatást kaptunk a szüleinktől, akik most nagyszülőként minden spórolt pénzüket az unokáknak adják, ahogy mi is főleg pénzt adunk nekik ünnepekre kivéve ha kérnek valamit, tehát kapnak bőven pénzt és dolgoznak is mellette minden nyáron, de a lényeg, hogy ezeket a pénzeket ők szinte az utolsó fillérig félre teszik és nem költenek sokat magukra. És ez nem azért van, mert minden idiótaságot megveszünk nekik. Etetjük, ruháztatjuk őket, rezsit természetesen nem kell fizetniük, de extrább dolgokat (új laptop, új tévé) legfeljebb karácsonykor kapnak csak nagy összegben.
Nem tudom fillérre pontosan megmondani, de nagyjából 4-6 millió forintjuk van fejenként a bankszámlájukon amihez egyikük se fog hozzányúlni csak majd ha lakást terveznek venni/építeni.
És most a másik fele, itt már jobb volt a helyzet, de 5 milliónál többet önállósodásra nem sok volt diákom kapott a családjától és a legtöbbjüknek hitele van.
A feleségem és én is spórolósak vagyunk. Fentebb vázoltam, egyikünk se rendelkezik álomfizetéssel, én közalkalmazottit kapok meg heti 1-2 óra külön tanítás, a feleség meg még rosszabbul keres. Ennek ellenére ha ebben a pillanatban mindkét gyermekem bejelentené, hogy önállósodni szeretne legalább 6-6 millió forintot kapnának tőlünk támogatásként és tudom, hogy a nagyszülőktől is legalább 5-5 milliójuk lenne.
Szülők, Ti mennyi pénzt terveztek a gyermekeiteknek adni az önállósodásra?
Gyerekek, Ti mennyit tesztek félre abból, amit a szüleitektől kaptok, hány évesek vagytok és mennyi spórolt pénzetek van, amihez nem akartok hozzányúlni csak ha házra kell?
válasza:Semmit sem kaptunk. Nem nullárol, de mínuszrol indultunk, mert kolcsont vettunk ki a házra. Ez 4 évvel ezelott volt.
24N/31F
válasza:Nem kaptam pénzt.
14 éves korom óta dolgozom, igaz akkoriban még csak nyári munkát vállaltam. 18 évesen mentem teljesidős állásba dolgozni.Most 23 vagyok.Fizetem a főiskolámat saját pénzből, albérletet tartok fenn, és dolgozok. DE úgy érzem megtanultam valamit, méghozzá azt hogy "nincs" Nem rágódok rajta, hogy jajj de szar nekem, úgy érzem, hogy a jég hátán is megélek/nék ezt kaptam a szüleimtől, és tudod mit??? Köszönöm nekik, több mint ha pénzt adtak volna, mert a pénz elfogy, és mi marad utánna?? semmi. Így viszont talpraesett vagyok, és megoldom ha problémám van.
válasza:30 éves özvegy vagyok 1 gyerekkel, mindent leörököltem, mielőtt adni tudtak volna az "új élet" kezdetekor.
Csak anyum él, a nevén nincs semmi, elajándékozta nekünk.
Mit tervezek adni a gyerekemnek?
Gyakorlatilag mindent, 4 ingatlant és készpénzt. Ő az egyetlen örökösöm.
A gazdagságnak nálunk volt ára.
válasza:en semmit sem kaptam.
ugy terveztem, hogy a gyerekunk fog kapni egy lakast, meg jo nevelest, es némi talpraesettseget.
nalunk a ferjem szulei vettek az elso lakast, es nekem rosszul esett, hogy amikor levitte az anyóspajti a jatszoterre a gyereket, akkor elpanaszolta, hogy mi mennyire nem tiszteljuk ot, pedig ok vettek a lakast (hozzateszem apuka foleg es nem anyuka, masreszt ha valami baj van nekem szoljon ne idegennek panaszkodjon, harmadreszt a ferjem nagyon tisztelettudo, en meg oszinte, szokimondo, nyers, de nem rosszindulatu)
szóval visszaterve masodik baba miatt vettunk nagyobb lakast, azt teljesen onerobol, es "visszaadtuk" a nagyszuloknek (bar nem kertek).
en semmit sem kaptam, de igazsag szerint bennem van a tuske, azert szeretnem, ha a gyermekeink nem egy szal utazotaskaval mennenek a jovobe, mint en, hanem ha lehet egy egy lakassal.
(ami azert vicces, mert 15 evig fogjuk fizetni a sajatunk, de sebaj :))
válasza:Szia!
Látom sokan leírták a történetüket, gondoltam csatlakozom én is. Talán jó is kiírni magamból ezeket a dolgokat.
Először is, minden tiszteletem a Tiéd és a feleségedé, bárcsak nekem is ilyen szüleim lettek volna.
Nekem nagyon nehéz gyerekkorom volt. Apukám fiatalon meghalt, anyukámnak lett egy élettársa később. Folyamatosan ittak, veszekedtek, verekedtek. Sokszor még ennem se volt mit.
18 évesen elköltöztem otthonról. Azóta elvégeztem egy főiskolát (közgazdász)nappali tagozaton. Mivel semmilyen segítséget nem kaptam, így diákhitelt vettem fel + árvaságit kaptam. Leállamvizsgáztam négyesre, diploma munkám ötös lett, amit meg is védtem.
Sajnos csak egy igazolást kaptam, mert nem sikerült a középfokú gazdasági nyelvvizsgát letennem (németből). Nagyon nehezen megy a nyelv. Mindent elfelejtek amit tanulok belőle, s emiatt nem is szeretem.
Így nyelvvizsga nélkül nem tudtam elhelyezkedni közgazdászként. Fogyasztóvédelemnél voltam szakmai gyakorlaton, abból is írtam a szakdolgozatom, nagyon szerettem. Mai napig érdekel. Nagyon szerettek is az ott dolgozók.
Sajnos oda se lehet menni dolgozni nyelvvizsga nélkül, hiába a mindennapi munkához egyáltalán nem szükséges az idegen nyelv. Másrészt pedig nem nagyon kell az ember oda. Megyénként van 1 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, s be van töltve minden állás. Max. ha valaki nyugdíjba megy, vagy babát vállal.
Államvizsgám óta elköltöztem másik megyébe, ahonnan származok.Nem válogathattam a munkahelyek között, hisz élnem kellett valamiből+ diákhitelt visszafizetnem. Mivel sehol nem nézik a főiskolám, csak az érettségit, így egy gyárban dolgozom.
Több műszakban 12 órákat.Keresek 73 ezer forintot.
Eddig albérletben laktam, fizetésem fele odament (azért csak a fele, mert többen laktunk), plusz törlesztem a diákhitelt. A többiből veszem magamnak az ételt, tisztálkodási szereket.
Nyaralni szinte sosem voltam, ruhát ritkán veszek magamnak, fodrászhoz ritkán járok.
Párom szintén szegény családból származik, nem kap támogatást. Apukája kap kb 50 ezer fizetést (többit levonják hitelre) Anyukája beteges. A párom segíti őket anyagilag, rezsit, lakbért fizetni.
Szeretnék kitörni ebből az életből, gondolom sikerülni fog, ha egyedül talpra álltam, s eddig is eljutottam.
Nyelvvizsga sokat segítene, mégis csak kezemben lenne a diplomám is. Igaz azóta a közgazdász szakmából is sokat felejtettem, de hát a suliba csak a száraz elmélet volt. A gyakorlat az igazi, azt pedig nagyon szerettem, s értettem is.
Így több műszakos munka mellett nem tudom mikor jutok el a nyelv tanuláshoz. Nagyon sok erőt kivesz az emberből, hogy nem tud éjszakásból nappalosba átállni a szervezete.
Kb. ennyi az én történetem, remélem elolvasod.
További sok sikert Neked és gyermekeidnek.
27L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!