Ti ilyen esetben beleegyeznétek, hogy hozzátok költözzön a férjetek gyereke?

Persze,hogy magamhoz venném. Lehet,hogy idegen nektek,de még mindig jobb,ha az apját megismeri,minthogy egy teljesen idegen családba bekerüljön ahol lehet nem is bánnak vele olyan jól.

Mellesleg az intézetben teljesen tönkre fog menni a gyerek. Ne hidd azt,hogy a nevelőintézet leányálom. Ne tedd tönkre azt a gyereket. Szegény semmiről nem tehet.

Előbb-utóbb úgyis megbarátkoztok egymással.

Másrészt a férjed is tehet róla. Miért nem oldotta meg,hogy tartani tudja a gyerekkel a kapcsolatot. Hogy engedhette,hogy úgy nőjön fel a gyereke,hogy nem is tudja,hogy ki az apja?

De a lényeg az, hogy az apja 1x már elhagyta,ne tegye meg még egyszer,mert ezúttal már komolyabb következményei is lehetnek a dolognak. Ne tegyétek tönkre szegényke életét!

Egy 8 éves gyerekről van szó, akinek meghalt az anyukája!!! Elég baj az neki...A gyerek semmiről nem tehet!

A férjed helyében kidobnálak, ilyen gondolkodással...érzéketlen vagy! Semmi jóérzés,empátia nincs benned, elgondolkodnék azon is, hogy hogy tudtam egyáltalán egy ilyen nőbe beleszeretni. Nekem ez bőven elég lenne a teljes kiábránduláshoz!

16:45-ös: "azt végképp nem, hogyha ezek ellenére mégis szükség van rá, hogyan lehetséges az, hogy az illető még elgondolkozik azon, hogy magához vegye e a gyerekét"

NEM az apa gondolkodik ezen, hanem a felesége!!! Ez azért elég nagy különbség. (Mellesleg egy tizenévesnél még elfogadható, ha nem akart gyereket, mégha nem is szép dolog az anyját magára hagyni.)