A feleségem jogosan van kiakadva, vagy trehány vagyok?

Csak én nem értem, hogy ha 9-10 órát dolgozol, akkor hogyan is érsz haza ebédre?

Egyébként amilyen bunkó stílusban beszélsz a feleségedről, az vérlázító. Gusztustalan egy pasi vagy. Azt csodálom, hogy az asszony nem hagyott még faképnél.

Meg azért ne gyere már azzal, hogy 9-10 óra irodai munka után olyan hullavagy, hogy semmire se vagy képes már. Te is tudsz ám rinyálni, mint egy hisztis kislány. Magadba is nézhetnél egy kicsit, mielőtt a másikról ilyen szörnyen alpári stílusban nyilatkozol.

Bár attól tartok, hogy sajnos fel sem fogod, hogy mennyire megengedhetetelen ez a hangnem. Ez itt a fő probléma.

Mit értesz azalatt, hogy nincs látszatja?

Ha az elmúlt 3-4-5 évben nem voltál munkanélküli, akkor halvány lila f.ngod nincs arról, milyen nehéz ma munkát találni. Most persze nagyra vagy a naaagy komoly munkáddal, amiben annyira kifáradsz, hogy az evőeszköz is kiesik a kezedből az asztalnál. Gondolom, cs.szi a csőröd, hogy eltartod azt a gonosz némbert, és azt hiszed, hogy ezzel ő fizetséggel tartozik, magyarán fényesre kell nyalnia a s.gged. Mint mondtad, megcsinál mindent, de ezenfelül még pofázik is a r.banc, olyan egetverő dolgokat kér tőled, hogy tett a mosogatóba a tányért. Ő tiszteletet kér tőled. Mert ez már a tisztelet kérdéskörébe tartozik. Hogy nem úgy állok fel az asztaltól, hogy "na te mosogassál el, ha már etetlek". Mert nagyjából ez van nálatok.

Fordított esetben, ha te lennél munkanélküli, megcsinálnál mindent, amit most te elvársz tőle? Ugye hogy nem, mert az női munka.

Semmi tisztelet egymás felé, és amint nem keres, nem öltözik csinosan, és maga alatt van, már rögtön tehernek érzed. Ez számodra a házasság? Mert ha igen, akkor ezt az intézményt nem neked találták ki.

"Csak én nem értem, hogy ha 9-10 órát dolgozol, akkor hogyan is érsz haza ebédre? "

Talán az ebédet eszi meg délután 4-5 tájban? Istenem, ehhez sok ész kell...

"Csak én nem értem, hogy ha 9-10 órát dolgozol, akkor hogyan is érsz haza ebédre? "

Közel lakik a munkahelyéhez?

Kedves Kérdező,

ha te szereted a feleségedet, akkor eszedbe sincs ilyen buta dolgokat firgálgatni róla és megest panaszkodni. Igen, egy keresetből él az ember, ha úgy hozza a sors.

Nem kívánom neked, hogy megtudd, mit érez az az ember, aki beteg lesz vagy munkanélküli és a másiknak kell eltartania őt. De van ilyen, és hidd el, nem kellemes. Látni kéne a másik oldalt is.

Valójában SEMMIT nem adsz a feleségednek, de MINDENT elvársz tőle és mindenért ő a hibás. Hát bizony én is elválnék tőled - nyílán ő is örömest elválna, de nem teheti, mert rád van utalva. Az meg aztán a legpocsékabb érzés, amikor az ember utálja a másikat, de hozzá van kötve, muszájból. Nem csoda, ha cseszeget, mert úgy látom, te aztán meg is dolgozol érte.

Kedves ferj! Ha fontos a feleseged, bar nem igy latom, ajanlom figyelmedbe a 15-os valaszat!

Azert, mert en ugyanezen mentem keresztul! Elvesztettem a munkam, depresszios lettem, befordultam, aztan a parom is eltavolodott tolem.

Vegul o elhagyott engem, igy egyedul kellett talpraallnom, magamra hagyott a bajban. Kb ugyanigy beszelt rolam masoknak. Most kezdek igazan magamra talalni. Tobb allasajanlatot kaptam a napokban, szoval alakulok. :) De benne melysegesen csalodtam, amiert elhagyott a bajban es soha tobbe nem kell nekem.

Ha fontos, mozduljatok ki, csinaljatok kozos programot. Vagy emlitsd meg neki, h regen hogy tetszett a haja, nem gondolkodott-e rajta, h megint olyan legyen stb.