Megütött anyukám! Megszakítsam velük a kapcsolatot?
Ez a hétvége katasztrófa volt, meglátogattuk a párommal a szüleim, mert már nehezményezték, hogy sosem látogatjuk meg őket. Anyukám szombaton kitalálta, hogy süssek sütit. Mivel nem volt kedvem, mondtam hogy oké, de csak muffint, mert az könnyű és hamar kész van. Van egy receptem, amit mosogatással együtt 10 perc alatt meg tudok csinálni.
Na nála ez egy óra volt, mert semmit nem találtam a kuplerájban, az edények mocskosak voltak, elmosni meg alig lehetett, mert a mosogatóban is állt a mosatlan. Meg a pulton is végig. Ő beszólogatott, hogy miért nem csinálom meg ebben vagy abban a tálban, mondtam hogy mert koszos. Erre megsértődött, hogy ha koszos, mossam el, de ne mondjak ilyet. Idővel persze felhúztam magam, és megjegyzéseket tettem a konyhájára. Én tényleg jó szándékkal álltam neki sütni, de nem bírom ezt az igénytelenséget. Minden ragad a kosztól és zsírtól. A legjobb, hogy három éve egyszer rávettem, hogy fessünk ki és dobáljuk ki a felesleges dolgokat. Merthogy azért is koszos minden, mert amit használ, edények, stb., az kint van a pulton, a konyhaszekrényben meg csak szemét áll. Akkor amennyire lehetett, optimalizáltuk a dolgokat, néhány doboznyi cucc összejött, ami nem egyértelműen szemét. Mondtam, hogy azt válogassa ki, mi kell neki és mi nem. Most láttam, hogy visszatette a szekrénybe és ott áll három éve...
Na a lényeg, hogy megcsináltam a muffint, de tíz perc helyett egy óra volt és nagyon felbosszantottam magam.
Vasárnap reggel arra keltem, hogy apukám a lefolyót szedi szét és próbálja kitisztítani, mert eldugult. Rendszeresen eldugul egyébként, mert anyukám nem érti meg, hogy nem kéne mindent beleszórni a mosogatóba.
Amikor azt hitte apukám, hogy már sikerült kitisztítania, akkor visszabugyogott a víz. Mondtam neki, hogy akkor tartson egy kis szünetet, addig jöjjön le velem a műhelybe, mert előző este a párom csinált nekik egy kertkaput, csak le kéne festeni, mutassa meg, melyik festékkel csináljuk.
Erre anyukám azt mondta, hogy ne menjen sehova, mert ha nincs kitakarítva a mosogató, akkor hogy fog ő főzni?
Mondtam neki, hogy akkor főzzön a tűzhelyen. Oké, rossz poén volt, elismerem, de egyértelműen poénnak szántam.
Na erre felcsattant, hogy hogy merészelek ilyet mondani, és tegnap is hogy lefitymáltam a konyháját, és megütött. De erősen. Igazából eszembe se jutott, hogy védjem magam, mert fel se merült bennem, hogy tényleg képes megütni.
válasza: válasza:Tiszteletről egészen biztos, hogy szó sem lehet. 13 éves voltam, amikor majdnem megölt véletlenül, mert részeg volt. Onnantól az életem arról szólt, hogy hogy kerüljem el. 15 évesen leléptem otthonról. Ennek már tíz éve, azóta szenvedek, nem találom a helyem. Egyszer volt, hogy megszakítottam velük a kapcsolatot egy évre, de aztán újra felvettem, mert arra gondoltam, biztos csak tinikori túlkapás, mégiscsak ők a családom. De most megint azt érzem, hogy talán jobb, ha nem is beszélek velük.
Látogatóba biztos nem megyek, a párom erre ébredt vasárnap és kijelentette, hogy többet ide nem jövünk. A kérdés csak az, hogy beszéljek-e velük.
Egyébként amikor legutóbb meglátogattam őket, akkor úgy jöttem vissza, hogy anyukám még utánam kiabált, hogy mekkora egy ku-rva vagyok, mert a párommal élek. Ezután mondjuk három héttel felhívott, és ugyan bocsánatot nem kért, de azt mondta, hogy lehet hogy nem kellett volna ilyet mondania.
Nem, akárhonnan nézem, tiszteletről szó sem lehet. Ha segítettek és támogattak volna, akkor igen, de így nem!
válasza:Nana! Szülőnek lenni nem érdem, hanem állapot, ami önmagában édeskevés a tiszteletre. Egyetlen szülő se viselkedhet így. Még egy kiskorú gyereket se ütünk meg, nemhogy felnőttet. Ha anyucinak mentális zavarai vannak, kezeltesse magát.
Mindezt szülőként írom...
válasza:#11, mennyire vagyok agresszív? - semennyire. Én sem azt mondom - még véletlenül se - hogy vissza kell ütni, csak azt, hogy az embernek meg kell védenie önmagát, rá kell szoktatni a környezetét, hogy ő nem egy boxzsák.
Az asszony is ütött már meg - EGYSZER, tíz éve - de lám, nem hogy él, haja szála nem görbült, de ugyanúgy a párom... mindösszesen azóta még egyszer nem tett ilyesmit, ennyi. Ez a cél, nem?
válasza: válasza:Elolvastam kérdező amit írtál. Végül is a problémád a szüleiddel az, hogy trehányak, igénytelenek, nem ismerik a köszönöm szót. Anyukádnak szófosása van, így állandóan kizárjátok a napi beszélgetésekből és ez anyukádat rosszul érinti mert azt hiszi róla pletykáztok. Azt hogy anyukád megütött is példája annak hogy nincs tisztábban a helyzetével, és azt hiszi így levezethető az ingerlékenysége, haragja.
Nem megbántásból, de kedves kérdező neked is van szófosásod.. Te is tudsz ám órákig beszélgetni 1 levegővétellel. Már csak azért mert ide is rengeteget írtál, pedig a lényeget pár mondatban le lehetett volna írni. Végül is anyád lánya vagy, csak még nem mondták neked. Azt hogy megütött, és te azon agyalsz hogy megszakítsd a kapcsolatot vele, szintén sugallja hogy közelebb állsz érzelmi viselkedésben anyudhoz. Mert hát a haragodat egy "többé nem tarom vele a kapcsolatot" esettel akarod kombinálni. (ahogy anyud egy pofonnal kezeli ezt a helyzetet)
Talán nem ártana néha anyukáddal is beszélgetni és nem abbahagyni amikor belép a szobába. Nem ártana néha őt is belevonni a falu aktuális pletykáiba.. Így nem érezné magát kirekesztetnek, és nem lenne haragos.
Megütni nem kellett volna téged, mert mégiscsak felnőtt ember vagy. Ezt akár a következő találkán el is mondhatod neki. Rosszul esett a pofon, és legközelebb ne üssön meg, hanem inkább beszéljétek meg.
Ha tudtok kommunikálni akkor meg is fogja érteni hogy mit akarsz mondani neki.
válasza: válasza:"de egy kiskorút neveléscélzattal és nulla indulattal alkalmanként ha nem hat rá a szó igenis meg kell nevelni!" - tessen sok Illyés Gyulát olvasni, ez anno úgy működött, hogy a szülő így gondolta a kisgyerekkel, aztán a felnőtt kisgyerek meg hasonlóan gondolta az öreg szülővel...
Szó szót követ, én nem így gondolom, én úgy gondolom, hogy egy embernek sincs joga megütni egy másik embert, és minden embernek joga van megvédeni magát ha ütik - függetlenül nemtől, kortól, családon belüli helyzettől, akármitől...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!