Mit szólnál ha a gyereked párja sosem akarna nálatok enni?

Hiába tanácsoljátok a tanfolyamot, szakácskönyvet. Elég makacsnak tűnik a kérdező anyósa, abból kiindulva, hogy a konyha nála szent hely.

Biztosan senki kedvéért nem változtatna a főzési szokásain, mert szeret főzni és azt hiszi, kiváló háziasszony. Ez a fajta ember soha nem fogadna el másfajta készítési módot, mint amit ő ismer.

Apám dettó ilyen, bár ő alapvetően jól főz, de a higiéniai dolgok nem a legnormálisabbak nála. Hiába pofázok neki, nem változtat rajta, és nem hajlandó másmilyen ételeket főzni, mint a megszokott X fajtát (és másképp sem).

Gyerekkoromban (inkább már tini) volt olyan rokonunk, aki nagyon rosszul főzött. Anya mindig eltervezte otthon, mit fogunk enni, és vitte az alapanyagokat, ott meg megcsináltuk. (Pl. itthon bekeverte a pizzatésztát, ott meg megcsináltuk a feltétet.)

Egyébként velem volt olyan, hogy épp fogyókúráztam (100 kg felett voltam), és épp egy ilyen léböjtös kúrán voltam, nem ettem szilárd ételt. Nyári bográcsozás volt, én simán elvoltam a kis löttyömmel, odaültem az asztalhoz, senkit nem zavart, hogy nem eszek.

Megmondod, hogy elmentél egy vizsgálatra, ahol megmondták, hogy mit ehetsz, és mit nem. Nyomtathatsz is valami áldiagnózist fejléccel meg mindennel. Nekem is volt ilyen papírom, fel volt sorolva, hogy zsírszegény, alacsony szénhidrátos kaják, napi étel 60%-a zöldség, stb.