Hogyan dolgoznátok fel, ha miattatok halna meg valaki?

Felmerült a kérdés, tessék én pszichológus vagyok, és kollégáim nagy részével is ellentétes a véleményem, mert én egyáltalán nem gyávaságnak tartom, lehet egy öngyilkosságnak ezer más oka.

Hát részvétem, de valószínűleg egy könnyen kiboruló ember volt, most lehetne moralizálni, vajon mégis esetleg erkölcsi értelemben lehetne-e lelkiismeretfurdalásod, és bizonyos értelemben persze. Könnyű azt mondani, hogy ez az ő döntése és ezzel lezárva. Valóban az övé, na most a többit meg te tudod nyilván, ebbe kívülállóként nagyon nagy hülyeség lenne bele szólni.

Csak annyit szeretnék, hogy most még a shock hatása alatt vagy, nem igazán fogod fel bizonyos értelemben, majd a temetés környékén-után tudatosul benned, hidd el, akkor jön az igazi önmarcangolás érzése, akkor sokkal nehezebb lesz. Semmiképpen s emondom, h a te hibád, de sztem ezt ennyivel nem úszod meg olyan értelemben, hogy ha valóban szeretted, akkor ez mélyebb nyomot hagy benned, minthogy lezárod ennyivel, hogy "ő akarta, kész". Azért ha nagyon elhatalmasodik rajtad bármilyen érzés ezzel kapcsolatban, nem ártana felkeresni egy pszichológust!

még egyszer részvétem

Attól vagy bátor ha megölöd magad?? Már nem azért de ilyet hogy írhat egy pszichológus????

Én is voltam padlón.. (nem szakítás és egyéb általános dolgok miatt -.-') de akkor sokkal könnyebb lett volna bevenni 10 altatót és fel nem kelni többet mint átvészelni azt az időszakot.. gyávaság lett volna kellemesen elaludni nem pedig bátorság.. Nem is értem hogy írhat valaki olyat hogy bátorság kell az öngyilkossághoz!! Alapból egy elmebeteg cselekedet nincs olyan dolog épp ésszel gondolkodva ami ezt kiválthatná egy emberben... Nincs!! Ha egy barátod sincs, meghaltak a családtagjaid akkor sem normális aki a GYÁVA öngyilkosságot választja!!

Kamu pszichológusok meg tiplizzenek!!

Kérdező: nem a te hibád, nem te mondtad hogy tegye meg és nem te húztad a fának a kormányt.. Mindenkinek vannak problémái a szüleim 30 évnyi házasság után váltak el és egyiknek sem fordult meg a fejében hogy öngyilkos lesz, mert nem elmebetegek!!

Féknyom volt!???

Nagy baj van ma a világgal. A legtöbb embernek semmi se szent. Ez kiválóan látszik a válaszokból. Az emberek nem értik, hogy mi az a házasság, nem értik, mi az a hűség, nem értik, mi az a bűn, de főleg, hogy mi a felelősség. A mai szekularizált média úgy kimosta az agyatokat, ahogy csak lehet.

Amikor egy pár összeházasodik, A KÉT EMBER EGY TESTTÉ LESZ. Ez nem humbuk, ezt nem jelképesen kell érteni, hanem ez így van. Ha komolyan vesszük a házasságkötéskor elhangzottakat, akkor pl az a fogalom, hogy "teljesen önálló döntés" nem létezik. A férjed halála, ha öngyilkosság volt, ha nem, mindenképp nagyrészt a te felelősséged. Az egyik válaszadó azt mondta, hogy ha öngyilkos lett, akkor elmeháborodott volt. Oké, de ha így is lett volna, akkor is a te felelősséged, hogy ezt ÉSZRE VEDD, és ennek megfelelően cselekedj. A felesége voltál, könyörgöm. Ha nem ismerted meg a férjedet ezek alatt az évek alatt annyira, hogy meg tudd állapítani, hogy mit lehet neki mondani és mit nem, akkor ez a te hibád is. És mi az, hogy kiábrándultál belőle? Ha úgy mentél hozzá valakihez, hogy meg sem ismerted rendesen, akkor is hibás vagy a következményekért.

Másrészt pedig az ember egy házasságot nem bonthat fel csak azért mert kiábrándul. Szerintem semmiért sem bonthatja fel, de ezt sokan máshogy gondolják. Te az egyik kommentedben újrakezdésről írtál, hogy majd valamikor talán újra.... Ezek szerint azt mondtad neki, hogy válni akarsz. Nos, ha a férjed komolyan vette a házasságban letett esküjét, akkor elhiszem, hogy kiborult ettől.

Vagy tételezzük fel, hogy nem öngyilkos lett. Ha ő ilyen állapotban vezetett, borítékolható volt a baleset. Ebben az esetben is van felelősséged.

A házastársi hűség mit jelent? Érdekes lenne végighallgatni azok válaszait akik eddig reagáltak a kérdésedre. Hűnek maradni ahhoz a szerelemhez, amit érzel, vagy amit valaha éreztél. Az szerelemnek át kell alakulnia szeretetté, és újra és újra fellángolnia. Ha úgy érzed, kezdenek az érzéseid eltompulni, akkor oda kell menni hozzá, és elmondani neki, hogy szükséged van rá, hogy újra meghódítson téged, és mondok egy csodát, meg fogja tenni. Illetve megtette volna. De az is lehet, hogy a férjed egy komolyan gondolkodó értelmes ember volt, és miután közölted vele, hogy válni akarsz, mert kiábrándultál belőle, annyira csalódott benned, amiért ilyen egyáltalán az eszedbe jut, hogy ki akart szállni ebből a házasságból és csak ezt az egy utat találta.

Ne érts félre, én nem azt mondom, hogy 100 százalékig hibás vagy, mert MINDEN döntésért közösen vagytok felelősek, akárki hozza meg, de csatlakozom ahhoz a válaszadóhoz, aki azt mondta hogy teljesen vedd magadra a felelősséget, hogy miután ezt feldolgoztad, igazán boldog életet élhess.

Tudom, hogy ez most nem a legjobb pillanat a szidalmazásra, de szerintem nagyon bután és felelőtlenül rendezted a dolgaidat. 19 évesen hozzá mentél egy 26 éves férfihoz, ki tudja mennyi ismeretség után, és ez lett a vége. Éretlen vagy még, és alkalmatlan a házasságra. Ez a keserű tapasztalat majd megerősít téged, és hamarabb felnősz.

Amivel jóvá teheted ezt a dolgot, szerintem egyedül az, hogy sokat imádkozol érte, elmész templomba, és felajánlasz érte egy Szentmisét.

Neked jobbulást kívánok!

Ja, és mégegy dolog.

Aki azt hiszi, hogy gyáva dolog a halált választani, az üljön le egy konyhakéssel, és a hegyével vágjon bele a kézfejébe, éppen csak annyira, hogy vérezzen. Olyannyira ellentmond az ember természetének, és annyira az életösztön ellen való, hogy sokkos állapotba lehet kerülni egy egészen apró seb ejtésétől.

Ehhez vagy elmebetegnek, vagy végletesen elkeseredettnek, vagy hősnek kell lenni. Mármint az öngyilkossághoz.