Hogy dolgoznátok fel?

A boltosotok elég tahó, de az ilyeneken ne is húzd fel magad, mindenki megkapja az élettől a maga keresztjét, ő sem lesz kivétel.

Neked és a családodnak pedig nagyon sok kitartást kívánok!

Nekem a legjobb barátnőmnél diagnosztizálták úgy 2 éve az epilepsziát. 4 gyógyszert kell szednie (bár valamelyikből naponta 3-at), de kb. 5 nap után teljesen elmúltak a rohamai. Azóta talán kétszer (egyszer velem) volt.

Őt jobban megviselte mint a családját. Nem mert sehova se menni, mindig lehúzta a redőnyét a szobában és egész nap csak bent volt, ha hívtam nem vette fel a telefont. Mindig a szüleivel kellett beszélnem, hogy tudjak róla valamit. Hónapokig csinálta ezt.

Aztán megelégeltem. Elmentem hozzá, bementem a szobájába és elkezdtem vele üvöltözni. Egy ideig hallgatott, majd a nyakamba ugrott, és azt mondta: köszöni szépen, végre leordította valaki a fejét, hogy végre valaki nem csak sajnálni ment oda és nézni a nyomorát.

Azóta nagyon jól kezeljük. Egyszer, amikor velem volt akkor lett rohama. Nagyon megijedtem, de megtanítottak arra, hogy hogyan kezeljem, így semmi baj sem történt.

:)