Együtt maradnátok a férjetekkel ha a házasság során valamilyen baleset miatt tolószékbe kerülne?

Barátnőm férje is lebénult teljesen pár éve. Nekik már volt két kisgyerekük. Nehéz volt az eleje. A férj is teljesen kivolt, barátnőm is. Aztán szépen lassan helyrejöttek úgy ahogy. Szerencsére pénzügyi gondjaik nincsenek, át tudták alakítani a házat, a férje elég önálló. Otthonról tud dolgozni is, de a közlekedést is megoldja ha kell. De nem irigylem. A szex az nem megy, de megoldják máshogy hogy a feleségének jó legyen (kézzel, szájjal, műpénisszel) EZ van sajna... Biztos nem ugyanaz, de így is lehet. Nem mondom hogy könnyű egyiküknek is, de barátnőmben soha nem merült fel, hogy otthagyja. A férje az elején időnként felhozta a dolgot, mondta, hogy elengedi. De mostanra tényleg feldolgozták mindketten a történteket. Én merem állítani, hogy boldogok. Lehet nem úgy mint azelőtt, de még mindig sok egészséges embernél jobban.

Igen. Én nem tudnék nélküle élni...

Szerintem aki tényleg szereti a férjét, a házasságát komolyan gondolja, és van benne gerinc, az nem hagyja el a kakiban a párját.

Sok állszent liba itt nevetséges.Persze együtt maradnátok,miközben sokan akkor is félre kefélnek amikor a férja egészséges csak éppen sokat dolgozik és nincs idő megdugni titeket.Nem majd egy tolószékessel fogtok vesződni a nagy dugások helyett és egy olyan ember mellett akit emelgetni kell vagy éppen a seg.gét kitörölni...persze persze el is fogjuk hinni.Most ezt mondjátok,de 1-2 év után keresnétek egy szeretőt jó esetben vagy pakolnátok a böröndöt.

Ez egyértelmű hogy igen! Aki azt mondja h nem az nem szerelmes... Én kitartanék a jövőbelim mellett :) majd ha lesz :)

Hát nekem egy nem létező gyerek nem lenne fontosabb. Oké akarok gyereket, de nekem az is fontos, hogy kivel vállalok. Ha elhagynám a páromat, akkor mi a garancia arra, hogy találnék egy olyan pasit, akivel ugyanígy összeillünk, egyformán gondolkodunk pl. pont gyereknevelésben, szeretjük egymást. Ezt az egyet is nehéz volt megtalálni:) Én nem hagynám el. Nem álszentségből írom. Az ember amit meg akar oldani azt megoldja.

Aki deréktól lefelé lebénul, az nem magatehetetlen, mint ahogy a sok okos itt írja. Még hogy a fenekét kitörölni meg ilyenek? Nagybátyám 19 éves kora óta kerekesszékes, azaz már majdnem 40 éve, és teljesen önellátó, főz, háztartást vezet, szórakozni jár, meg versenyekre. Volt felesége is, de ő sajnos meghalt már.